Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Bodolainé Jakus Emma. Az 1998. évi őszi tiszai és más nagy árhullámok időjárási okairól

26 Bodolainé Jak

iis Emma A vízgyűjtő területeket jelzőszámokkal láttuk el. Az összegzett területek logaritmikus skálán vannak feltüntetve. A részvízgyüjtöket jelző számok: 1. Felső-Tisza 2. Szamos 3. Bodrog 4. Sajó és a Hernád 5. Zagyva 6. Körösök és a Berettyó 7. Maros 8. az alföldi vízgyűjtők területét jelöli. Az árhullámot okozó csapadéktevékenység t-m-t grafikonjainak gyűjteményében, minden egyes t~m grafikonhoz a megfelelő időjárási típus is fel van tüntetve. A típusok ismeretében és a t—m—t grafikonok gyűjteményének felhasználásával az 1998. évi október-novemberi árhullámok meteorológiai okai beilleszthetők az elmúlt évtizedek sorozatába. 3. Az 1998. évi árvíz és időjárási okainak értékelése Az 1998. évi árvíz és időjárási okainak összehasonlító tárgyalása során több kérdés merül fel, amelyek általában a szóban forgó események rendkívüliségét illetik. Ez az érdeklődés, más ritkán előforduló időjárási jelenségre is kiterjed, rendkívülinek tekintve egy adott időpontban észlelt szélvihart, jégverést stb., noha az hosszabb megfigyelési sorozatban, vagy az extrémek sorozatában már nem jelent szokatlant. 3.1. Az árhullámok fellépésének ideje Homokiné Újváry (1999, 2003) tanulmányaiban kimutatta, hogy az 1998. évi őszi árvíz közvetlenül két nagy csapadékmennyiséget felmutató csapadékciklusból származott, amelyek október 25—31 -ig illetve november 1—5-ig terjedő időszakban fordultak elő. (Csapadékcikluson több napon át tartó csapadéktevékenységet értünk, amelyen belül a nagyobb csapadékmennyiség napjai többnyire genetikailag azonos vagy rokon típusba sorolhatók.) Az 1876-1977. közötti 100 évben októberben 80%-os mederteltséget elérő árhullám nem volt a Tisza vízgyűjtő területén. A négy novemberi árhullám a hónap közepén, végén fordult elő. Ebben a tekintetben rendkívülinek minősíthető az 1998. évi október végi, november elejei árhullám. 3.2. Az árhullámot kiváltó csapadékciklusok Az árhullámot kiváltó két csapadékciklust összefoglalva jellemzi a 2.a ábrán látható két t-m-t grafikon csoport, amelyeken a csapadékmennyiséget okozó időjárási típusok betűjelei is láthatók. Szembetűnő, hogy a két ciklusban a nagy csapadékmennyiségek W

p tipusú időjárási helyzetekhez tartoznak. Összehasonlításul a 2.b ábra a if és W

p időjárási típusoknak a Tisza vízgyűjtőjére összegzett közepes téli és