Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Bodolainé Jakus Emma. Az 1998. évi őszi tiszai és más nagy árhullámok időjárási okairól

AZ 1998. ÉVI ŐSZI TISZAI ÉS MÁS NAGY ÁRHULLÁMOK IDŐJÁRÁSI OKAIRÓL BODO LAIN É JAKUS EMMA Nagy árvizek után szinoptikus meteorológiai esettanulmányok számolnak be az árvizet okozó időjárási tényezőkről. Ezeket mutatja be Homokiné Újváry (1999, 2003) az 1998. évi tiszai árvíz esetében, külön értékelve a szóban forgó időszak mennyiségi csapadék előrejelzéseinek sikerességét a Tisza vízgyűjtő területén. Noha az ilyen vizsgálatok nélkülözhetetlenek az adott árvíz létrejöttének és lefolyásának objektív megítéléséhez, fontos azonban az is, hogy az adott árhullámot illetve az azt létrehozó nagy csapadékmennyiséggel járó időjárási helyzeteket, múltbeli hasonlókkal egybevessük. Választ kell adni arra a kérdésre, hogy miként illeszkedik az adott esemény a régebbi extrém helyzetek sorozatához és a jelen vizsgálatnak éppen ez a célja. A szóban forgó kérdésekre adandó válasz, talán maga a kérdés sem magától értetődő. Az emlékezetes 1997. évi nyári lengyel-, cseh- és németországi nagy árvizeket követően 1998 májusában Prágában nemzetközi munkacsoport értékelte az árvízi csapadék-, vízállás- és vízhozam-előrejelzéseket. Az árvizet okozó időjárási helyzeteket Pavlik el al. (1998). Keil {1998) valamint Soukalová (1998) ismertette. Ezek az árhullámok óriási károkat okoztak. A szerzők több. mint 100 halálesetről, 150 000 ember kitelepítéséről, települések százainak elöntéséről számoltak be, megemlítve, hogy az árvízzel kapcsolatos költségek több. mint 10 milliárd német márkát tettek ki. Ennek ellenére a tanulmányok nem tesznek említést más szélsőséges árvizekről, illetve az azokat okozó időjárási helyzetekről. A katasztrofális csapadékmennyiségeket tartalmazó csapadékos periódust produkáló szinoptikus szituációkat nem helyezik tágabb szinoptikus árvízklimatológiai sorozatba. Pavlik et al. (1998) tanulmánya röviden utal ni, hogy a szinoptikus szituációk szembetűnően hasonlóak voltak és a Van-Bebber féle V. b ciklonok típusába tartoztak. Érdemes ezúttal megemlíteni, hogy e nevezetes árviz okairól Bant a et al. (1998) tanulmánya - különösen a csapadékszinoptikai folyamatok tekintetében - az előzőeknél nagyobb mélységben foglalkozik. A kérdésre a válasz azért lehetséges, mert az 1970. évi nagy Tisza-völgvi árhullámok után széleskörű és többcélú hidrometeorológiai kutatási programok fejeződtek be. Ezek kezdeményezése és hosszú éveken át tartó működtetése az akkori Országos Vízügyi Hivatal, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és az Országos Meteorológiai Szolgálat támogatását élvezte. F. helyütt sem feledkezhetünk meg arról, hogy a kutatási programok megindítását hidrológiai oldalról a szakma olyan kiválóságai szorgalmazták, mint Lászlóffy Woldemár. Horváth Sándor és Kovács György. A kutatási programok eredményei közül e tanulmány keretein belül csak a jelen vizsgálatokat érintőkre hivatkozunk (Bodolainé Jakus 1983). A korábban megfogalmazott cél érdekében szükséges az árhullámkeltő, nagy csapadékmennyiséget létrehoBodolainé Jakus Emma oki. meteorológus. Országos Meteorológiai Szolgálat ny. tud. osztályvezetője. Л tanulmány elkészítését az Országos Tudományos Alapprogramok, OTKA T029749 szám alatt támogatták.