Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Hankó Zoltán-Kiss Zoltán:A mértékadó árvíz

118 Dr. Hankó Zoltán-Dr. Bauer Mária-Kiss Zoltán 1.1. A „mértékadóságról" A „mértékadóság" nem természeti törvényen alapszik, hanem társadalmi, gazdasági megfontolásokon alapuló politikai döntés eredménye. Mértékadó az, amit az arra feljogosított (személy, intézmény, szervezet) annak deklarál. Igaz ez az árvíz esetében is. A mértékadó árvíz „nagyságának" eldöntéséhez megfelelő alapadatok és megbízható becslési módszerek szükségesek ahhoz, hogy a deklarált cél - a mértékadó árvíz elleni biztonság - elérhető legyen. Már a naturális folyógazdálkodás időszakában az ember - tapasztalatai nyomán kijelölte azokat a helyi magaslatokat az időszakosan árvízzel elárasztott ártéren, amelyeket menedékül használhatott árvíz idején, s ezzel tulajdonképpen meghatározta a mértékadó árvizet is. Az az árvíz vált ilyen módon mértékadóvá, ami még éppen nem árasztotta el a kiválasztott magaslati helyeket. Az 1973. évi politikai döntés mértékadónak nevezte azt a jégmentes, árvízi vízállást, illetőleg árvízi (vízállás-)tartósságot, amelynek a meghaladási (bekövetkezési) valószínűségét visszatérési időben határozta meg. A határozat (MK 1973) rendelkezik az árvízvédelmi művek mértékadó terheléséről, mely szerint - a fővédvonalaknak az átlagosan 100 évenként, - a városok és az ipartelepek védvonalainak legalább az átlagosan 120-150 évenként, - egyes, különösen nagy árvízvédelmi biztonságot igénylő területek (a főváros, a nagyvárosok, vagy a kiemelt védettséget igénylő területek, mint pl. az algyői olajmező) védvonalainak az átlagosan 1000 évenként, - a kevésbé értékes területek védvonalainak pedig az átlagosan 60-80 éveként egyszer előforduló árvizek ellen kell védelmet nyújtaniuk. Mivel a Dunán az 1956. évi jeges árvíz során kialakult legmagasabb vízállás az addig mértékadónak elfogadott értéket meghaladta - az Esztergom és a déli országhatár közötti szakaszon - ezt az értéket kell mértékadónak tekinteni. A „mértékadóság" meghatározása során a valószínűségelmélet matematikai statisztikai módszereit alkalmazzák mind az árvízi hidrológiai adatok feldolgozása kapcsán, mind a társadalmi-gazdasági konzekvenciák értékelésekor. A mértékadó előírások meghatározását több évnyi feltáró és kutató-fejlesztő munka előzte meg (az 1970-es évtized első felében). Ebben a munkában több tucat szakember vett részt. Ezek közül fontos megemlíteni, hogy a gazdasági-társadalmi konzekvenciák összefoglalása megtalálható pl. az Árvízvédelem című összefoglaló mű (Zorkóczy 1987) A) és C) fejezeteiben. A hidrológia ismeretek tekintetében Magyarország folyóinak mértékadó árvizei (VITUKI 1976/a, b, с és d) című kutatási jelentések adnak áttekintést. Külön kötetben összegzik a mértékadó árvízi vízállást és annak mértékadó tartósságát (VITUKI, 1976/e). A műszaki előírásokat az Országos Vízügyi Hivatal elnöki rendelkezése tette közzé (OVH 1976). A műszaki tartalom később beépült az Országos Vízgazdálkodási Szabályzatba is (OVH 1981). Az előírásokat alkalomszerűen, az elmúlt negyed század során ismételten felülvizsgálták de generális módosítást nem tartottak szükségesnek egy szisztematikus, általános felülvizsgálatot megelőzően (pl. Hankó-Orlóci-Bauer 2001).