Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Rakonczai János-Csató Szilvia-Mucsi László-Kovács Ferenc-Szatmári József: Az 1999. és 2000. évi alföldi belvízelöntések kiértékelésének gyakorlati tapasztalatai

Az 1999. és 2000. évi alföldi belvíz-elöntések kiértékelésének gyakorlati tapasztalatai 331 :i6 303 7. kép. A hamvas-sárréti belvízrendszerben tapasztalt belvízelöntés kiértékelése a légifotók és az űrfelvételek (FÖM1) alapján (a számok értelmezését lásd a szövegben) Jelmagyarázat: kék - nyílt vízfelület légifelvételek alapján, piros - nyílt vízfelület űrfelvételek alapján (FÖMI kiértékelése), zöld - nyílt vízfelület mindkét kiértékelési módszer szerint, fehér - belvíz által nem érintett terület 4.5. Élővíz-csatorna belvízrendszere A mintaterület nagysága 51,83 km 2, a belvízrendszer 8,3%-a. Az 1:100 000-es terepi felmerés (a maximális elöntés mértékét jelölve) és a távérzékelt adatok ké­szítése között eltelt két hét következtében jelentős eltérés tapasztalható. A légifotó az űrfelvételnél nagyobb elöntést mutat, de a domborzati adatok és az analóg in­terpretáció alapján mégis az előbbi látszik valószínűbbnek. A légifotókat a terepi adatokkal összevetve nagyjából azonos belvízelöntést kapunk, azonban ez a terüle­ti eltérések miatt nem tekinthető mérvadónak (6. ábra). 4.6. Sámsoni belvízrendszer A mintaterület nagysága 53,19 km 2. A vizsgált terület részben átnyúlik a Tisza-Maros-zugi belvízrendszer területére is. A mintaterületről terepi felmérés nem állt rendelkezésre. A távérzékelt adatok összevetését nehezíti, hogy a műhold-

Next

/
Thumbnails
Contents