Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)
IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Rakonczai János-Csató Szilvia-Mucsi László-Kovács Ferenc-Szatmári József: Az 1999. és 2000. évi alföldi belvízelöntések kiértékelésének gyakorlati tapasztalatai
Az 1999. és 2000. évi alföldi belvíz-elöntések kiértékelésének gyakorlati tapasztalatai 325 egyezést tapasztaltunk a műholdképek alapján történt értékelés és a légifénykép alapján készült belvíztérkép között. Különösen igaz ez, ha az értékelést összevontan (belvíz, vízzel átnedvesedett talaj) végezzük el. A természetes domborzati különbségekhez kapcsolódó kisebb elöntések (egykori medermaradványok) gyakorlatilag csak a légifotókon jelennek meg. 4.2. Bodrogközi belvízrendszer A kiértékelt terület 9,08 km 2, a belvízrendszer 1,5%-a. (Technikai problémák miatt a feldolgozott légi anyagnak csak kisebb részét értékelték részletesen.) A március 10-i maximális belvízelöntés terepi adata a teljes területen vízborítást mutat. A légi és űrfelvételek időpontja ettől 9 nappal eltér, mely időszak alatt a belvízelöntés kiterjedése számottevően csökkent (3. ábra). A terület nyugati részén a távérzékelt adatok között megfelelő az összhang, a mintaterület keleti "részén azonban a műholdkép vélhetően jobban mutatja a valós állapotot. légifelvétefek műholdkép terepi felvételezés alapján belvizes terület (ha) I 1 tülnedvesedett talaj (ha) I vízben 6116 növényzet (ho) egyéb terület (ha) 3. ábra. A belvizes területek megoszlása a bodrogközi belvízrendszer vizsgált mintaterületén 4.3. Hortobágy-Berettyó jobb parti belvízrendszer A vizsgált terület nagysága 32,05 km 2, a belvízrendszer 3,3%-a. A fotómozaikra illesztett terepi felmérésnél gond az 1:100 000-es térkép pontossága (pontosabban a méretarányból fakadó bizonytalansága). Jól mutatja ezt, hogy kisebb területen a jelölt belvízelöntés az állandó vízfelületbe is benyúlik (2. kép). Az űrfelvétel és a légifelvétel adatait összevetve a jelentősebb nyílt vízfelületek jó egyezést adnak, a légifotókon azonban sokkal több apró vízrészlet felismerhető. A műholdkép felbontásának korlátozottságát jól érzékelteti, hogy a térkép DK-i részén látható állandó vízfelület partvonalánál a vízborítás mértékét eltúlozza, ugyanakkor a bővebb spektrális információk birtokában képes vízben álló növényzetet is