Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Rakonczai János-Csató Szilvia-Mucsi László-Kovács Ferenc-Szatmári József: Az 1999. és 2000. évi alföldi belvízelöntések kiértékelésének gyakorlati tapasztalatai

320 Dr. Rakonczai János-Dr. Mucsi László-Csató Szilvia-Kovács Ferenc-Szatmári József ugyancsak szükség van a nagy területekre elkészített, több időpontból rendelkezésre álló elöntési térképekre. A belvízi elöntések kiterjedésének elhatárolására a különböző távérzékelési eljárások adják a leginkább objektív lehetőséget, s lehetőséget biztosítanak az időbeli változások regisztrálására (akár utólagos értékelésére is). A választott felvétel-típus függvényében biztosítják a szükséges területi pontosságot, lehetővé tehetik akár az operatív védekezés segítését is, sőt kedvező esetben akár a részleges előrejelzésre is alkalmasak lehetnek. A gyakorlati alkalmazáshoz azonban szükséges tisztában lennünk azzal, hogy mit várhatunk el az egyes módszerektől, mennyiben hasonlítható össze pontosságuk (Rakonczai et al. 2001). Az ATIVIZIG-gel végzett korábbi tudományos együttműködésünk alapján került sor arra a vizsgálatsorozatra, melynek része volt a terepi belvízelöntési adatok és a távérzékelés során gyűjtött adatok összehasonlító értékelése különböző domborzati, hidrogeológiai tulajdonságú mintaterületeken. Tanulmányunkban elsősorban a műholdas (LANDSAT felvételeken alapuló, FÖMI által készített) kiértékelés, a rendelkezésünkre bocsátott (az ARGOS Stúdió által 1999-ben és 2000-ben készített) légi felvételezés (Licskó-Ditzendy 2003) illetve a vízügyi igazgatóságoktól származó terepi adatgyűjtés adatait kíséreltük meg összevetni. Kutatási eredményeink bemutatása előtt vázlatszerűen összefoglaljuk a különböző adatgyűjtési technikák legfontosabbnak ítélt jellemzőit. 2.1. Műholdas távérzékelés A műholdas észlelésen alapuló technikák közül a legkönnyebben alkalmazhatók a LANDSAT műhold multispektrális felvételei. Előnye: - egy-két felvétel elegendő akár az egész alföldi térség egységes kiértékeléséhez, - az infravörös sávok kiválóan alkalmasak a nyílt belvízfelületek meghatározásához, vizes és száraz területek elhatárolásához, - a feldolgozás gyorsan és szinte rutinszerűen elvégezhető egy megfelelő képfeldolgozó software segítségével, - megfelelő meteorológiai körülmények között egységes és jó a képminőség, - kidolgozott és általánosan elfogadott osztályozási módszerek állnak rendelkezésre, - az eljárás visszamenőlegesen is lehetővé teszi a pontos területi lehatárolást, - a nyílt vízfelületek esetében az elhatárolás objektív. Hátránya: - a műhold két hetet meghaladó észlelési sűrűsége (a jelenleg üzemelő két műhold esetén a heti adatszolgáltatás biztosítható), amit a kedvezőtlen meteorológiai viszonyok tovább ronthatnak (felhőborítás), így a meteorológiai viszonyoktól függő, napról-napra változó belvíz kiterjedésének felmérésére csak igen korlátozottan használható, - az előzőből következően a tényleges feldolgozás szükségszerűen időben csúszhat,