Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos: Árvízvédelmi kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek után

Árvízvédelmi és vízrendezési kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek... 289 tént döntéstámogatási alkalmazásának gyakorlati eredményei (Bartha et al. 2003) ellenére összességében megállapítható, hogy az előrejelzések metodikai színvonala elmarad az ezredév végén elvárható szinttől. Jelentős az elmaradás az előrejelzési módszerek és az adatbázisok kapcsolatának kiépítésében. Az előrejelzés megbízhatóságának növeléséhez módszertani, alkalmazási és technológiai fejlesztések szükségesek. Fejleszteni kell az előrejelzések közreadásának technológiáját is. Az árvízvédelem informatikai kiszolgálása és az előrejelzések a nem szerkezeti árvízvédelmi módszerek fontos részét képezik. Az árvízvédelmi feladatok országos és területi irányításának informatikai támogatása az elmúlt néhány évben nyert polgárjogot; ezen a téren nemzetközileg is kiemelkedő fejlesztési eredmények születtek, de továbbfejlesztésük fontos feladat. Fontosabb feladatok: -Az árvízi biztonság növelésével összefüggő sajátos vízrajzi feladatok. -Az előrejelzés megbízhatóságának növeléséhez szükséges módszertani, alkalmazási és technológiai fejlesztések. - Az előrejelzések közreadásának fejlesztése. -Az árvízvédekezés informatikai kiszolgálásának továbbfejlesztése. 3.5. Az árvízvédelmi földművek geotechnikája és méretezése Az árvízvédelmi töltések állapota, az árvízvédelmi biztonság geotechnikai kérdései a magyarországi árvízvédelmi rendszer gerincét alkotó földművek rendkívüli jelentőségű problémakörét jelentik. Ezekkel a kérdésekkel az elmúlt évek hazai szakirodalma sokrétűen foglalkozott, fontos kutatások folytak. Az elmúlt két évtized az árvízvédelmi földművek viselkedésével kapcsolatban számos új problémát vetett fel. Jelentős előrelépés történt a vizsgálati, feltárási módszerek kialakításában és fejlesztésében. Az 1998-2001. évi árvizek védekezési tapasztalatai is megerősítik, hogy folytatni kell a kutató-fejlesztő munkát az árvízvédelmi földművek szerkezetének és altalajának geotechnikai vizsgálatában és az eredmények gyakorlati alkalmazását. A geotechnikai vizsgálatoknak továbbra is ki kell terjedniük az árvízvédelmi töltések altalaj problémáira (ősmeder, holt mederkeresztezések, a nem kellő biztonsági tényezőjű szakaszok feltárása, szinguláris helyek vizsgálata, a szerves-tőzeges, valamit a diszperzív altalajjal kapcsolatos problémákra, továbbá a buzgáros talajtörés jelenségének kutatására). További kutatómunka szükséges az árvízvédelmi töltések szerkezeti problémáival kapcsolatban (a töltések anyagával kapcsolatos vizsgálatok, repedezett gátak, az árvízvédelmi töltésekben lévő műtárgyak). 3.6. Az árvízvédekezés módszereinek, eszközeinek, anyagainak korszerűsítése Az árvízvédelmi művek sajátos magyarországi rendszere szükségessé teszi, hogy a jelentősebb árhullámok levonulása esetén a vízügyi szolgálat speciális védekezési módszereket, eszközöket, anyagokat alkalmazzon. Kétségtelen, hogy az árvízvédelmi biztonság megteremtése, fokozása megelőző intézkedésekkel, azaz a