Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Illés Lajos-Kerti Andor-Bodnár Gáspár: A beregi öblözet lokalizációs terve

260 Illés Lajos-Kerti Andor-Bodnár Gáspár 4.2. A térségi és a települési lokalizáció feladatainak meghatározása a terv alapján A mintaterv a lokalizáció feladatait két fő részre osztotta: - térségi lokalizáció; - települések védelmi lehetőségeinek meghatározása. A térségi lokalizáció feladatait (a víz terelésének, a terjedés késleltetésének, a víz ideiglenes tározásának, majd az öblözetből való kivezetésének feladatait) a terv az árvízi öblözet sajátosságainak (belvízrendszer kiépítettsége, terepviszonyok, szóba jöhető lokalizációs és késleltető vonalak, lokalizációs kazetták és lokalizálandó kitört víz mennyisége és hozama, kifolyás időtartama) figyelembevételével határozta meg. A települések egyenkénti helyi védelmi terve a felvett térségi lokalizációs beavatkozásokhoz igazodva, és az elöntés-modellezés eredményeire építve adja meg a helyi védelmi nyomvonal-változatokat és azok kiépítési magasságát. A térségi lokalizáció és a helyi településvédelem lehetőségei tehát egymáshoz szorosan kapcsolódnak, öszszehangolásuk a sikeres lokalizáció egyik legfontosabb feltétele. A lokalizációs javaslatok forgatókönyvei nagyobbrészt a helyi védelmi vonalak kiépítésére helyezik a hangsúlyt. Ezek gyors kiépítésével csökkenthető leghatékonyabban az árvízi elöntések okozta kár. A konkrét térségi lokalizációs megoldások kidolgozását 16 előre felvett jellemző szakadási-elöntési forgatókönyv alapján lefolytatott kétdimenziós elöntés-modellezés támogatta. A felvett forgatókönyvek tartalmát a lokalizáció eddigi tapasztalatai és a terület sajátosságai alapján határoztuk meg. Az elöntési forgatókönyvek tehát jellemző (mértékadó) állapotokat tükröznek vissza. Öt forgatókönyv az öblözet beavatkozás nélküli viselkedését tartalmazza, 11 eset pedig a lokalizációs nyomvonalak magasítása által módosított helyzeteket jellemzi. A feltételezett szakadások érintik mind a hét szakadási zónát oly módon, hogy mindegyik zónában legalább két szakadási modell (kiömlő vízmennyiség) felvételére került sor. 6 esetben olyan forgatókönyvet vettünk fel, amikor egy zónában két gátszakadás keletkezik, 10 esetben egy-egy gátszakadással számoltunk. A feltételezett (felvett) gátszakadások az árhullám tetőzések időpontjában, vagy az apadó ágon következnek be. A töltések magasságát a MÁSZ+1,0 m szinttel vettük figyelembe, tehát feltételeztük a tervezett kiépítést, illetve azt, hogy legfeljebb eddig a magasságig reális gátszakadást megakadályozó ideiglenes gátmagasítást kiépíteni. A 28 esetre vonatkozó szakadás-hidraulikai számítások 9-357 millió m

3 közötti tározott vízmennyiség értékeket tartalmaznak. A tervben szereplő 16 forgatókönyvben a kiömlő víz mennyisége a Borsa esetében 31-45 millió m

3, a Tisza esetében 98-274 millió m

3 között váltakozik. Az elöntés-modellezés részletes eredményeit - alkönyvtárakban rendezve - a terv kapcsolódó dokumentumtára tartalmazza. Az egyes alkönyvtárak tartalma és a számítógépes fájlok kiterjesztése: - az ártéri öblözet terepmodellje (.grd) - az elérési idő (.srf) - az elöntés legmagasabb vízszintje (.srf) - az elérési idő (.srf) - a legnagyobb vízmélység (.srf)