Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Illés Lajos-Kerti Andor-Bodnár Gáspár: A beregi öblözet lokalizációs terve

236 Illés Lajos-Kerti Andor-Bodnár Gáspár Tiszakerecseny és Gergelyiugornya egy részét. További öt települést védett még ideiglenes védmű (Mátyus, Tiszaszalka, Tiszavid, Barabás, Lónya), de ezeket a víz már nem érte el. Három települést (Beregdaróc, Beregsurány, Tivadar) az elöntés nem veszélyeztetette (Bakonyi-Józsa 2003, Bodnár 2003, Reich-Nádor 2003, VáradiVarga-Szlávik 2003). A gátszakadások elzárásának tervét a VÍZITERV Consult Kft. készítette. Az alkalmazott megoldás célja az ideiglenes elzárás maximális sürgősséggel való, és biztosan célravezető megvalósíthatósága volt. Figyelembe vette az időjárásból, a töltésállapotból, a megközelíthetőségből való bizonytalanságokat, oly módon, hogy párhuzamosan indítunk meg munkálatokat, melyek esetleges átmeneti sikertelenségük esetén sem fölöslegesek a töltéserősítés végleges megoldása szempontjából (Kertai-Vincze 2003). 3. A beregi lokalizációs mintaterv általános ismertetése A kidolgozás fontos további előzménye volt, hogy a 2001. évi tarpai gátszakadást követő magyar-ukrán határvízi kormány-meghatalmazotti ülésszakon döntés született a beregi ártéri öblözet közös lokalizációs tervének kidolgozásáról. A terv kidolgozására a VÍZITERV Consult Kft. kapott megbízást. A munkában alvállalkozóként közreműködött a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke, valamint több magyar és ukrán szakértő (Illés 2002b). 3.1. A tervezési terület lehatárolása és főbb sajátosságai A magyar-ukrán közös ártéri öblözet (2. ábra) határai: - A Tisza magyar és ukrán jobb parti töltései Eszeny-Mezővári között, - A Borsa jobb parti töltése Mezővári és Nagyborzsova között a BeregszászTiszaújlak közötti vasúti hídig, - Észak-északkeleti határát egyértelműen meghatározni nem lehet. Itt az öblözeti határ az esetlegesen bekövetkező töltésszakadások kiömlő vízmenynyiségének függvényében alakul ki. Szélsőséges esetben az elöntés határvonala elérheti az Alsó-Szernye-főcsatorna vonalát egészen a Magasparti-csatornáig, illetve a Latorca bal parti töltését Csongor-Nagydobrony térségétől egészen Csapig. A beregi ártéri öblözet árvízelöntés szempontjából nyugati irányból bizonyos esetekben „nyitott", mivel a szakadásokon kiömlő víz meghághatja a Tisza-Csaronda, a Csaronda-Latorca, valamint az Alsó-Szernye főcsatornák töltéseit. Ilyenkor a víz átjut a Latorca, illetve a Tisza-Latorca közös árterébe is, ami már közvetlenül nem a magyar-ukrán közös beregi ártéri öblözet része. Szélsőséges esetben a kitört víz a Tisza és a Latorca töltései által határolt Csap környéki keskeny ártéri öblözetbe jut, és az elöntés átterjedhet az ukrán-szlovák határon is. Az öblözet fő belvízcsatornája a Szipa-főcsatorna amely ukrán és magyar területekről vezeti a belvizeket a Tiszába, alacsony vízállás esetén gravitációsan a tiszaszalkai zsilipen, magas vízállások esetén a szivattyútelepen keresztül. Amikor a víz-