Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos-Bakonyi Péter-Józsa János-Kovács Lajos-Krámer Tamás: Az új árvízvédelmi lokalizációs tervek kidolgozásának módszertani alapjai

Az új árvízvédelmi lokalizációs tervek kidolgozásának módszertani alapjai 225 4. ábra. A betáplálás folyamata, (a) Kezdeti állapot, (b) А В tó töltődésének kezdete, (с) А С medence töltődésének kezdete. Egy dimenzióban meghágáskor a víz terjedésének útját egyértelmű meghatározni: a víz a lejtő irányába halad, amíg egy mélyedést el nem ér. Két dimenzióban több lehetőség is kínálkozik: négyzetrácsos modellben úgy járhatunk el, hogy a víz a négy szomszédos cella közül a legalacsonyabb felé folyik, tehát a víz a legnagyobb gradiensű utat követi. Megemlítendő, hogy a modell párolgási és szivárgási veszteségek figyelembe vételére is módot ad: ez legegyszerűbben a vízszintek teljes területre kiterjedő, azonos mértékű csökkentésével érhető el. Jelentősége azonban általában eltörpül a felszíni elöntés intenzitásához képest. Hasonlóan a heves esőzésekből származó helyi csapadék-összegyülekezés is figyelembe vehető például úgy, mintha minden cellában egy, a rá eső csapadékkal arányos betáplálás lenne, cellánként tetszőleges lefolyási hányad megadásával. 6.3. A modelleredmények feldolgozása, megjelenítése és dokumentálása A modellszámításokból rendelkezésre állnak az elöntési folyamat tér- és időbeni változását jellemző állapotok. Ezek alapján mind pillanatnyi eloszlások, mind egyes kiválasztott pontok idősorai, mind a folyamat dinamikáját mértékadó jellemző, speciális paraméterek öblözetbeni eloszlásának térképei elkészíthetők, megjeleníthetők és dokumentálhatók. Ezek közül részletesen utóbbiakra térünk ki. A meglévő lokalizációs tervek átdolgozása illetve új tervek készítése szempontjából a részletes numerikus elöntés-modellezés eredményeiből az alábbi főbb jellemzők térbeli eloszlásának meghatározását kell elkészíteni: - a hullámfront érkezésének időpontja a szakadás(ok) bekövetkezésétől számítva, - az elöntés során előforduló legmagasabb vízszintek, - az elöntés során előforduló legnagyobb vízmélységek, - a legnagyobb vízszinteknek illetve vízmélységeknek az elöntés kezdetétől számított bekövetkezési ideje, - a vízvisszahúzódás időpontja, - a vízborítás időtartama, - a vízborítás mértéke tartósságának területi eloszlása. Az elöntési folyamat fenti jellemzőinek külön-külön vagy együttesen történő grafikus megjelenítésére számos jól értelmezhető módozat kínálkozik (skalár jellegű értékek színskálás vagy izovonalas, vektormennyiségek vektormezős ábrázolása,