Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)
I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Illés Lajos-Konecsny Károly-Kovács Sándor-Szlávik Lajos: Az 1998. novemberi árhullám hidrológiája
58 Illés L.—Konecsnv К—Kovács S. -Szlávi к L. II. táblázat Az árhullám tetőző vízállásai a Tisza mellékfolyóin Vízfolyás Vízmérce Eddigi LNV 1998. novemberi ±A cm Vízfolyás Vízmérce cm dátum cm nap óra ±A cm Visó Bisztra 520 1970 305 5 3 -215 Iza Farkasrév 512 1970 404 5 1 - 98 Tarac Oroszmokra 255 1957 312 5 0 + 57 Tarac Királymező 301 1957 363 5 0 + 62 Tarac Nyiresháza 349 1962 305 5 0 - 44 Talabor Kalocsaháza 270 1992 360 5 3 + 90 Nagyág Ökörmező 478 1957 378 5 4 -100 Nagyág Huszt 685 1947 620 5 6 - 65 Borsa Dolha 514 1957 536 5 0 + 22 Borsa Salánk 822 1980 890 6 0 + 68 Túr Garbolc 646 1970 554 6 24 - 92 Szamos Csenger 902 1970 347 6 16 -555 Latorca Szolyva 416 1967 304 5 4 -112 Latorca Munkács 650 1980 687 5 6 + 37 Latorca Csop 744 1980 746 7 0 + 2 Ung Zaricsó 446 1979 442 5 6 4 Ung Zsornava 296 1957 246 5 2 - 50 Ung Nagyberezna 527 1957 433 5 1 - 94 Ung Ungvár 350 1992 295 5 10 - 55 Bodrog Sárospatak 686 1888 682 11 10 4 meghaladták az addig mért legmagasabb értékeket {III. táblázat). Ez a ritka vízjárási helyzet úgy állt elő, hogy a főbb romániai bal oldali mellékágak (Visó, Iza, Mara) árhulláma nem volt nagy. Ez a tény azt sugallja, hogy a Felső-Tiszán kialakulhatnak még ettől kedvezőtlenebb árvízi szituációk is, vagyis a vízállás maximumok tovább emelkedhetnek. Másképpen fogalmazva a folyónak ezen a szakaszán még vannak „tartalékai" {Gauzer— Hartha 2003). Técsön a Tarac és a Felső-Tisza árhullámának időbeni egybeesése okozta az addigi LNV-l 46 cm-rel meghaladó tetőző vízállás kialakulását. Huszton mindössze 2 cm-es volt az LNV túllépése, ami a Nag\>ág jelentős, de nem csúcsmagasságú árhullámának a következménye. A tiszaújlaki vízszint — az észlelés szerint — 36 cm-rel elmaradt az LNV-tői (miközben alatta és felette a vízállások a korábbi maximumokat jócskán meghaladták). Ennek okait még elemezni kell; nem kizárt a hibás észlelés sem. A kárpátaljai hegyvidéki szakaszokon - különösen a nagyvizek idején — mért vizái-
