Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Illés Lajos-Konecsny Károly-Kovács Sándor-Szlávik Lajos: Az 1998. novemberi árhullám hidrológiája

Az I99ft. novemberi árhullám hidrológiája 53 ezeknek a folyóknak a védvonalain elrendelték a készültséget, mely hamarosan elcrte a III. fokú szintet. A Kiaszna vízállása 21-én érte el a tetőző vízállásértckct Agerdőmajornál, 620 cm-t, mindössze 30 cm-rel maradva el az addig mért legmagasabb vízszinttől. A Túr Garbóiénál szintén 21 -én tetőzött, 475 cm-rel. Tisza mérsékeltebb árhulláma már 20án tetőzött Tiszabecsnél, majd megindult az apadás. A Kraszna apadása igen lassú volt. Ez a romániai vésztározók üzemeltetése miatt alakult így. melyek, a megfelelő üzemrend alkalmazása révén jelentősen csökkentették a magyarországi árvízi terhelés mértékét. A hónap második felcre csökkent a csapadéktevékenység, a légköri helyzet stabilizálódott, a megáradt folyókon megindult a lassú apadás. A Felső-Tisza vízrendszerén lassan levonuló árhullám a védmúvekben jelentős károkat nem okozott, azok jól bírták a terhelést. Kritikus csak a Kraszna töltéseinél volt a helyzet, ahol a kiépítettség sem felel meg az előírásoknak, továbbá a tőzeges altalaj miatt sok szakasz nem kellő biztonságú. Az altalaj vízárercsztése miatt a mentett oldalon sokhelyütt keletkeztek elöntések a fakadóvíz miatt. A Tiszán levonuló júniusi árhullám a teljes magyarországi szakaszon fokozatosan szükségessé tette készültségek elrendelését. A Tisza ellapuló árhulláma június 23-án tetőzött Záhonynál. 24-én Tiszabercelnél, 28-án Kiskörénél, 29-én Szolnoknál. Július elejére a Tisza és megáradt mellékfolyóinak áradása levonulóban volt, de a medrek még teltek maradtak, amikor a keleti vízgyűjtőket újabb, intenzív csapadéktevékenységet okozó frontok érték el. A Felső-Tisza és a Kraszna újból megáradt. A heves árhullám hamarosan tetőzött, mert a csapadékfrontok váltakozása miatt inkább csak helyi jellegű esők estek, a területi átlagok viszonylag alacsonyak voltak. Emiatt a Kraszna és a Tisza is hamarosan tetőzött. A Kraszna Agerdőmajornál július 2-án érte el az újabb tetözés szintjét, mely az előzőtől 22 cm-rel maradt el, majd igen lassú apadás kezdődött. A mellékfolyók áradása miatt a Tisza védvonalain eleinte csak a felső szakaszon, majd lejjebb újabb készültségeket kellett elrendelni. A Záhony alatti illetve a Kisköre alatti szakaszon ismét elérte a folyó vízállása a II. fokú készültségre mértékadó szintet. A hazánkat sem kímélő anticiklon hatására újabb esők estek az északi vízgyűjtőkön is. Ezek hatására áradt meg a Bodrog is, melynek mentén I. fokú készültséget tartottak. A keleti vízgyűjtők csapadékai a Körös-völgyben is áradást eredményeztek. A Berettyó vízszintje Kismarjánál meghaladta a II. fokú készültség szintjét és július 3-án tetőzött, majd mérsékelten apadni kezdett. A hónap közepére kialakult helyzetben a Tisza-völgy magyarországi vízrendszerének védvonalain több, mint 1000 km-en folyt védekezés. A hónap második felére a vízgyűjtők feletti fronttevékenyseg csillapodott. Az időjárás száraz, melegre váltott. A megáradt folyók apadása intenzivebbé vált. de ennek ellenére lassú maradt. A védekezési készültség a Tisza-völgyben a hónap végére mindenütt megszűnt. 2.3. Az árhullámot közvetlenül kiváltó hidrometeorológiai tényezők Október 25—november 1. között a Felső-Tiszán lehullott csapadék 30-150 mm volt (5. ábra). A legtöbb csapadékot ekkor is a Felső-Tisza említett mellékágai kapták. Ezen kívül sok volt a csapadék Túr és a Lápos vízgyűjtőjén is. Az október végi csapadék egy része a magasabb — 1000 m feletti területeken hó formájában esett. Ennek november eleji elolvadása kismértékben növelte a felszíni lefolyást. November 3-án Európa nagy részén változékony időjárás uralkodott. Ciklon örvénylett Fehéroroszország felett, és a Brit-szigetek térsége felöl érkező ciklon frontrendszere az esti órákban elérte a Kárpát-medencét. A hozzá kapcsolódó felhőrendszer kontinensünk északnyugati partvidékén okozott felhős, esős időt. A Felső-Tisza kárpá-