Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Illés Lajos-Konecsny Károly-Kovács Sándor-Szlávik Lajos: Az 1998. novemberi árhullám hidrológiája

Az I99ft. novemberi árhullám hidrológiája 49 /. táblázat Az 1998. novemberi árhullám idején a Tisza-völgyben végzett vízhozammérések Folyó Szelvény Mérések száma Folyó Szelvény Mérések száma Tivadar 16 Szolnok 15 Vásárosnamény 13 Tisza Algyő 11 Tisza Záhony 17 Szeged 13 Tiszakanyár 1 Tűr Garbolc 6 Tokaj 15 Szamos Csenger 3 Kisköre 13 Bodrog Felsőberecki 19 Az elvégzett hidrológiai vizsgálatok ugyanakkor újból rámutattak arra is, hogy a mélyebb és részletesebb hidrológiai feltárásokhoz további adatokra lenne szükség, elsősorban a felszíni összegyülekezés és árvízi lefolyás szempontjából meghatározó külföldi vízgyűjtő területekről. A hidrológiai észlelő-megfigyelő rendszer alapvető fontosságára az árvizekkel öszszefüggésbcn. valamint annak nem megfelelő kiépítettségére (sűrűségére és nem megfelelő műszaki színvonalára) több korábbi elemzés is utal. Például az 1970-es nagy Tiszavölgyi árvíz után készített összefoglaló kiadvány szerint (Dégen 1971): ..A Tisza-völgyi árviz megmutatta, hogy az észlelő hálózat elégtelen sűrűsége, az adatok továbbításának lassúsága és a: előrejelzési módszerek hiányosságai, a kellő ismeretek hiánya a határon túli vízgyűjtő teriilet lefolyási viszonyairól, egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy az előrejelzés — bár értékes segítséget nyújtott a védekezésben — nem volt megfelelő pontosságú és idöelönyű. Az árvízvédekezés eredményességének alapjeltétele a csapadék és a lefolyási jelenségek észlelésének, előrejelzésének megbízhatósága, egyöntetűsége, gyorsasága és az egész vízgyűjtőre kiterjedő rendszere" .. Mielőbb elérendő célnak tekintjük a hidrológiai észlelésben, az adattovábbításban, a feldolgozásban, az értékelésben, az előrejelzésben az egyöntetű módszerek, a korszerű automatizálás, távközlés és a gépi számítástechnika alkalmazását, végső soron a Tisza-völgyi hidivmeteorológiai rendszer és árvízi előrejelzés nemzetközi méretű megszervezését az érdekeli országok között. Az elveiben, módszereiben, eszközeiben, operativ tevékenységében összehangolt, minél szélesebb körűen egységesített hidrometeomlógiai együttműködés a közös vízgyűjtőterületen levő országok között hozhatja meg a kívánt eredményt. " Függetlenül attól, hogy a Tisza-völgyi vízrajzi megfigyelő rendszer az utóbbi évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül, vannak rendkívül elmaradott régiók is. Különösen szembeötlő a vízrajzi hálózat elmaradottsága a Felső-Tisza ukrajnai részvízgyűjtőjén, ott, ahol 1998 novemberében a rendkívüli magasságú felső-tiszai árhullám keletkezett. Ezt mutatja például: novemberben egyetlen árvízi vízhozammérést sem tudtak végezni, nincsenek korszerű vízrajzi állomások, elmaradott a hírközlés és adatátvitel (Csipak et al. 2003). Az Ukrán Hidrometeomlógiai Szolgálat 1999. májusjúnius hónapban, az adatok részleges pótlása érdekében, expedíciós feltárással kísérelte meg a novemberi árvíz hidrológiai paramétereit pontosítani.