Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Bartha Péter-Gauzer Balázs-Bálint Gábor: Folyamatos lefolyás-szimulációs és előrejelző rendszer alkalmazása az elmúlt évek tiszai árvizei során

72 Bartha Péter-Dr. Gauzer Balázs-Bálint Gábor követték az árhullámok. Az első, március legvégétől érkező hullámok még jórészt hóolvadásből származtak, de az április elején kialakuló újabb vízszintemelkedések már jórészt folyékony halmazállapotú csapadékból eredtek. Bár a Tisza tiszabecsi szelvényében és a Szamoson nem észlelhettünk szélsőséges árhullámokat, összefolyásuknál, Vásárosnaménynál a két folyón egymást követő két-két árhullám az addigi maximumot 40 centiméterrel megközelítő vízszintet okozott. A tiszai árhullám találkozott a Bodrog előző év márciusi rekordárvizét megközelítő árhullámával, s Tokajnál minden eddigit felülmúló vízállást eredményezett. A Tokaj és Mindszent közötti szakaszokon, az egymást követő árhullámok feltorlódásának, illetve a Körösök vízrendszerén levonuló szintén igen jelentős vízmennyiségnek köszönhetően, mindenhol csúcsokat döntő vízszintek alakultak ki (Szlávik-Kovács 2003). Az árvíz ideje alatt az Országos Vízjelző Szolgálat lefolyás szimulációs és előrejelző rendszere révén több, egymástól eltérő jellegű feladat megoldása vált lehetővé. Március 16-án a Hármas-Körös mentén а mezőtúri árvízkapu megnyitásának, tehát a Hármas-Körös és a Hortobágy-Berettyó vízszintjei kiegyenlítődésének az időpontját kellett előrejelezni. Április 8-án a kora délutáni órákban kellett árvízi előrejelzést készíteni a Tisza Szolnokig terjedő szakaszára. Mivel ebben az időszakban az elfogadható megbízhatóságú árvízi előrejelzéshez minimálisan szükséges vásárosnaményi tetözés sem következett be, ennek értékét és időpontját, valamint a tetőzéssel egyidejű egyéb vízszinteket, a folyamatos előrejelzéseink szolgáltatták. Az Országos Vízjelző Szolgálat árvízi tetőzési előrejelzéseinek a részletes elemzésére itt nem térünk ki, csak annyit jegyzünk meg, hogy a Szolnokig terjedő szakaszokon (tehát majdnem két hét időelőnnyel), az előrejelzési hibák 10-31 cm között mozogtak. Az árvíz során a Bodrog szlovákiai vízgyűjtőjén levő tározókban igen jelentős mennyiségű vizet tartottak vissza (Pados 2003). Áz április 21-i szimulációs vizsgálataink azt célozták, hogy megbecsüljük a tározók esetleges gyors leeresztésének a hatását. Számításaink során, négy napon keresztül folyamatosan kieresztett 200 m

3/s vízhozamot vettünk alapul, s megállapítottuk, hogy a fenti helyzet a Bodrog hazai szakaszán mintegy méteres, újbóli, átmeneti vízszintemelkedéseket okozna, a Tiszán viszont csak az apadás ütemét csökkentené le. A rendszer talán legfontosabb új szolgáltatása volt, hogy a folyamatos előrejelzések már nem csak egy napra előre, hanem négy napos időelőnnyel készültek, s lettek közreadva minden délelőtt, az árvízvédekezés lényegében teljes időtartama alatt. Az előrejelzett vízmércék (összesen 30 vízmérce) folyónkénti megoszlása az alábbi volt: Tisza 21 Szamos 1 Bodrog 2 Körösök 5 Maros 1 A négy napos időelőnyű folyamatos előrejelzést az alábbi két tényező tette lehetővé: - A megszokott adatforgalmi renddel ellentétben - amikor az Országos Meteorológiai Szolgálat naponta a következő 24 órára vonatkozó mennyiségi csapadék előrejelzést küld az OVSZ-nek - az árhullám levonulásának az idősza-