Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Bartha Péter-Gauzer Balázs-Bálint Gábor: Folyamatos lefolyás-szimulációs és előrejelző rendszer alkalmazása az elmúlt évek tiszai árvizei során

Folyamatos lefolyás-szimulációs és előrejelző rendszer alkalmazása az elmúlt évek... 63 szaka a bemenő idősorok hasonló jellemzőivel egyezik meg. A lefolyás adott lépéskózű és időelőnyű előrejelzéséhez tehát, a bemenő adatok (hőmérsékletindex módszeren alapuló hómodell alkalmazása esetén csapadék és léghőmérséklet) hasonló lépésközű és időelőnyű előrejelzett értékeire is szükségünk van. A mennyiségi csapadék előrejelzést és a léghőmérséklet előrejelzéseit az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéseiből nyerhetjük. 2.2. A 2. (funkcionális) modul: a hófelhalmozódás és -olvadás számítása A hómodellek legfontosabb feladata a csapadék-lefolyás modellek számára az aktív csapadék (az adott időszakban a talajfelszínt folyékony halmazállapotban elérő vízmennyiség) értékek előállítása. Szükséges továbbá, hogy a hómodell a talajfelszín állapotáról (a talajfelszín esetleges fagyottságának a mértékéről) is szolgáltasson információt, hiszen a lefolyás és a beszivárgás arányát a talajfelszín állapota jelentősen befolyásolhatja. A,H

ОLV"hómodell rugalmas szerkezetű, a hófelhalmozódás és -olvadás folyamatának nyomon követését a rendelkezésre álló adatoktól függően a hőmérsékletindex módszer, vagy az energiamérleg módszer alapján végzi. Míg az előbbi csak a csapadék és léghőmérséklet adatok ismeretét igényli, az energiamérleg számításához a felhőborítottság, harmatpont és szélsebesség adatok ismeretére is szükség van. Mivel a párolgási, illetve intercepciós veszteségek nagysága függ a csapadék halmazállapotától illetve a terület hóval való borítottságától, ezen veszteségek mértékét is ebben a lépésben becsüljük meg. 2.3. A 3. (funkcionális) modul: az aktív csapadék területi átlagok számítása Az első modulban a HOLV hómodell, az aktív csapadék és a talajfagy pontszerű, tehát a meteorológiai állomásokra érvényes értékeit számítja ki, a lefolyás számításához azonban a vízgyűjtő területre vonatkozó átlagértékekre van szükségünk. A pontszerű csapadék észlelések adatain alapuló területi átlag képzés általában jelentős bizonytalansággal terhelt, ugyanis az esetek döntő többségében nincs a viszonylag pontos számításhoz elegendő számú pontban információnk, illetve a meteorológiai állomások területi, elsősorban magassági eloszlása sem mindig reprezentálja a vízgyűjtő tényleges magassági viszonyait. Az ÓVSZ lefolyás számító rendszere az aktív csapadék és talajfagy területi átlagértékeit a hómodell által kiszámolt pontszerű értékek súlyozott összegeként számítja. Az egyes állomásokhoz tartozó súlyszámokat a csapadék és lefolyás idősorok elemzésével, és a csapadék-lefolyás modellel végzett szimulációs „trial and error " módszerrel határozzuk meg. 2.4. A 4. (funkcionális) modul: a csapadékból képződő lefolyás számítása A lefolyás kialakulása csapadékból valamely vízgyűjtőn a hidrológiai ciklus egyik legösszetettebb folyamata. A részfolyamatok nagy része az aktuális csapadék-