Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Bartha Péter-Gauzer Balázs-Bálint Gábor: Folyamatos lefolyás-szimulációs és előrejelző rendszer alkalmazása az elmúlt évek tiszai árvizei során

60 Bartha Péter-Dr. Gauzer Balázs-Bálint Gábor 1. Szimuláció és előrejelzés A szimulációs és az előrejelzési számítások célja és feltételrendszere között számos különbség fedezhető fel. Az esetek többségében, a szimulációs vizsgálatok célja lehet: - Adott modellstruktúra tesztelése, alkalmazhatóságának a vizsgálata (a); - Modellparaméterek érzékenységének a vizsgálata (b); - Modellparaméterek optimalizálása próbálkozás-hibaelemzés (trial-anderror) módszerével (c); - Feltételezett hidrometeorológiai forgatókönyv (szcenárió) bekövetkezése esetén előálló hidrológiai helyzet becslése, következményeinek elemzése (d); - Tervezési alapadatok előállítása stb. Ezzel szemben az előrejelzésnél a feladat az, hogy megtörténjen valamely hidrológiai adatfajta (leggyakrabban vízállás és/vagy vízhozam) jövőbeli értékének a lehető legkisebb hibával terhelt becslése. A fentiekből következik, hogy: - A szimulációs vizsgálatok során múltbeli, illetve felvett [(d) eset] adatokkal dolgozunk. A vizsgálatok során a rendelkezésre álló adatoknak sokszor nem a teljes köre kerül figyelembe vételre [(a) eset], - Előrejelzés során szükségünk van a bemenő adatok jövőbeli (előrejelzett) értékeire. A számítások során valamennyi elérhető (és számunkra érdemi információval rendelkező) adat felhasználása szükséges. Az egyes hidrológiai részfolyamatok szimulációs vizsgálatai, illetve az előrejelzés során alkalmazott modellek matematikai alapjai lényegében megegyeznek. A szimulációs vizsgálatok és az előrejelzés itt vázolt különbözőségei következtében azonban, az előrejelzési folyamat során a szimulációhoz alkalmazott modellek további számítási modulokkal egészülnek ki. Az Országos Vízjelző Szolgálat lefolyás szimulációs és előrejelző rendszere az elmúlt években a legkülönbözőbb szimulációs feladatok során bizonyította eredményességét és használhatóságát. Ezek közül néhány példát említünk: - Feltételezett csapadék és léghőmérséklet változások hatása a Duna nagymarosi vízgyűjtőjének a lefolyási viszonyaira (Gauzer-Starosolszky 1996) - Éghajlatváltozások következményeinek a becslése a Zagyva-Tarna és a FelsőTisza vízgyűjtőjén (Gauzer 1998) - Reális eséllyel bíró hidrometeorológiai szcenáriók következményeinek elemzése a Tisza vízgyűjtőjén (Gauzer-Bartha 1999, 2001, 2003a, b) - Csapadékradar adatok alkalmazhatóságának a vizsgálata (Gauzer 2001) - Az ALADDIN csapadék előrejelző modell alkalmazhatóságának vizsgálata {Gauzer 2001) 2. Az lefolyás szimulációs és előrejelző rendszer áttekintése A szimulációs és előrejelző rendszer nem egyetlen lefolyási modellből áll (Gauzer-Bartha 1999, 2001), hanem egy elemekből (építőkockákból) felépített modellrendszer. A lefolyási folyamat bonyolult rendszerén elkülöníthető részfolyama-