Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos-Szekeres János: Az árvízi vízhozammérések kiértékelésének eredményei és tapasztalatai (1998-2001)

Az ári'ízi vízhozammérések kiértékelésének eredményei és tapasztalatai (1998-2001) 55 ból, a hullámtéren hídról) történtek mérések. Ezek a mérések a teljes keresztszelvényre vonatkozóan, több függvényben, több pontban (mélységben) történtek. A mintavételezést az adott szelvényben dolgozó vízhozammérő csoportok, a minták laborálását Kiskörén a kiskörei laboratórium, Szolnokon pedig a Környezetvédelmi Felügyelőség laboratóriuma végezte (Kovács 1999, 2000, Szlávik-Kovács 2003). A kiskörei laboratórium számításai alapján a 2000. március 10-május 9. közötti időszakban a kiskörei szelvényben 1,435 millió t lebegtetett hordalék vonult át. A hordalék legnagyobb töménységét március 14-én mérték (1000 mg/l). Az áprilisi nagy árhullám áradó ágán a hordaléktöménység maximális értéke április 2-én 428 mg/l volt. A 2001. márciusi árhullám során lényegesen magasabb volt a hordalék töménysége. A kiskörei szelvényben 1372 mg/l, a szolnoki szelvényben pedig 1195 mg/l értéket mértek. A hordalékhozam maximuma Kiskörénél megközelítette 2 t/s, Szolnoknál az 1,6 t/s értéket. A hordalék koncentrációjának időbeli alakulásánál szembetűnő, hogy a nagyon alacsony értékről 1-2 nap alatt eléri a maximális értéket. A folyó 3-5 napon át szállítja az igen magas hordalék koncentrációjú vizet, majd azt követően gyorsan csökken a víz hordalék tartalma. A Tisza a hordalék döntő hányadát 650-700 cm-es szolnoki vízállásig elszállítja. Ez azt jelenti, hogy a folyó csak az övzátonyokat tudja építeni és csak az alacsonyabban lévő hullámtéri területeken tud jelentősebb mennyiségű hordalékot lerakni. A magasabban fekvő és a főmedertől távolabb található hullámtéri területeken csak viszonylag kis mennyiségű finom szemcsés hordalék tud kiülepedni. 5. Tapasztalatok, feladatok az árvízi mérésekkel kapcsolatban. 5.1. A mérések körülményeivel kapcsolatos tapasztalatok, javaslatok - A szabad szelvényben történő mérésnél az arra alkalmas hellyel szemben támasztott követelmények: - legyen megközelíthető, - az adott szakaszra jellemző eredményt adjon, - környezetében a főmeder és a hullámtér között jelentős vízátadás ne legyen, - a teljes szelvény széles vízhozam tartományban mérhető legyen, - kiegyensúlyozott áramkép jellemezze, - a főmederben felettes szakasz jól belátható legyen, - álljanak rendelkezésre, vagy legyenek kiépíthetők az átfeszítésre és a csörlő elhelyezésére, rögzítésére alkalmas pontok, - szélhatásra ne legyen érzékeny. - A hidak környezetének kialakítása, a műtárgyak, a fenékburkolatok több esetben a lehetséges mértékben sem segítették a vízhozammérést, pedig aránylag egyszerű beruházással a helyzeten javítani lehetne. - A mérendő hídnyílások árvízi hullámtér részeit kisvizes időszakban ki kell tisztítani és tisztán kell tartani, mert a mérést részben akadályozzák, részben a pontatlanságot növelik. Javasolható a mérési helyek előzetes kialakítása, viszonyítási (helymeghatározási) pontok kijelölése és bemérése. A nagyvízi mérésre kijelölt