Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)
IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos-Szekeres János: Az árvízi vízhozammérések kiértékelésének eredményei és tapasztalatai (1998-2001)
Az ári'ízi vízhozammérések kiértékelésének eredményei és tapasztalatai (1998-2001) 51 Az 1998-2001. közötti árhullámok hidrológiai sajátosságait, a lefolyási viszonyok elemzését illetően a jelen kiadvány-sorozat tanulmányaira utalunk (FETIVIZIG 2001, Illés et al. 2003, Szlávik 2003, Szlávik-Kovács 2003). Az 1998-2001. évi Tisza-völgyi árhullámoknál az árvízi vízhozam-sorozatmérések eredményeinek egyik közvetlen és rendkívül fontos hasznosítása a közép-tiszai meder vízszállító képességének elemzése volt. A Közép-Tiszán a kis meder- és vízfelszín-esések miatt a Hármas-Körös, a Maros és bizonyos mértékig a Duna visszaduzzasztása is hatással van az árhullámok levonulására és egyben a vízhozamgörbék alakjára. Az 1. ábrán feltüntettük az 1895., 1932., 1970., 1979., 1999. és a 2000. évi, kiemelkedő méretű árhullámok idején a Tiszán Szolnoknál végzett vízhozammérések eredményeit ábrázoló hurokgörbéket. (Megemlítjük, hogy az 1895-ben és 1932-ben a mérések nem a szolnoki szelvényben, hanem a tiszapüspöki és a vezsenyi szűkületben történtek, de a vízállásokat már a mérések idején a szolnoki vízmércére vonatkoztatták.) (Szlávik-Kovács 2003). A vízhozammérések elemzésének egyik fontos kérdése, elfogadjuk-e, a vizsgálatokba bevonjuk-e a történelmi (1895., 1932. évi) méréseket? Később látni fogjuk, hogy ezeket a méréseket semmiképpen nem szabad mellőzni. Csak e mérések feldolgozásával lehet megmagyarázni és megértetni a szabályozott mederben 100 éve lejátszódó jelenségeket. A mérések alapján megszerkesztett hurokgörbék között lényeges eltérések figyelhetők meg, de időszakonként hasonlóságok is felfedezhetők. Az 1895-ben (tf ma x=827 cm) és 1932-ben (Я та х=894 cm) végzett vízhozammérések maximumai hasonlóak voltak, és meghaladták a 3100 m 3/sec értéket. (1932-ben csak a maximális vízszint közelében tudtak mérni.) (Sajnos az 1919. évi árhullám idején - a háborús helyzetre tekintettel - nem volt lehetőség vízhozammérésekre.) Az 1932. évi maximális vízhozam 140 m 3/s-mal volt kisebb, mint 1895ben, ennek ellenére a tetőző vízállás 67 cm-rel magasabb szinten következett be (III. táblázat). 1895. és 1932. között 37 év telt el. Ez alatt a közel négy évtized alatt a töltések vonalvezetésében számottevő változás nem történt. A vízszintek emelkedése a meder vízszállító képességének megváltozásával magyarázható. Az 1970-ben (tf ma x=909 cm) és 1979-ben (tf ma x=904 cm) végzett mérések szintben és vízhozamban is nagyon hasonlóak voltak. A 900 cm-t kissé meghaladó tetőzésekhez 2400 m 3/sec feletti vízhozamok tartoztak. 1932. és 1970. között 38 év telt el. (Szinte pontosan ugyanannyi, mint 1895 és 1932 között.) Viszont az 1932. évi szintet kissé meghaladó 1970. és 1979. évi tetőző vízállások 400-500 m 3/s-mal kisebb vízhozamnál álltak elő. Az elmúlt évek árhullámai során az eddigieknél lényegesen magasabb maximális szintek alakultak ki. 1999-ben (// ma x=974 cm) az 1970. és az 1979. évi tetőző vízhozamhoz hasonló vízhozamot mértünk, viszont 65 cm-rel magasabb vízszintnél. A 2000. évi árhullám (# ma x= 1041 cm) idején a maximális vízhozam 2600 m 3/sec volt. A vízhozamgörbék meredeksége az évtizedek múlásával fokozatosan növekszik. Meg kell említeni, hogy jelenleg a szolnoki szelvényben a 800 cm feletti vízállástartományban az 1 cm-es vízszintemelkedéshez csak 3,5 m 3/sec vízhozam növekedés tartozik. A III. táblázatban - a vízhozamokra vonatkozó adatok mellett - feltüntettük a Szolnok tetőző-Csongrád, szolnoki tetőzéssel egyidejű, valamint a Szolnok tető-
