Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Homokiné Újvári Katalin: Az 1998. novemberi tiszai árvíz meteorológiai jellemzése

Az 1998. évi novemberi tiszai árvíz meteorológiai jellemzése 41 5. ábra. Az 199H. november 3. 23. UTC-s radarkép ber 3-án tág mclegszektorral volt jellemezhető. Az egyre élesedő délnyugat-északkeleti irányítottságú frontálzőnája november 4-re a Kárpát-medence fölé helyeződött. Ezen a frontálzónán november 3-án egy hullám alakult ki az északkeleti térség felett, amelynek nyoma a november 3-án az éjjeli órákban készült radarképen is fellelhető (5. ábra ). A magyar területeken hatása szinte észrevehetetlen volt, számottevő csapadék nem hullott, ezzel szemben Kárpátalján a 850 hPa-on is analizálható hőmérsékleti hullám, a délnyugati áramlás elég volt ahhoz, hogy a hegygerinc mentén jelentősebb, területi átlagban 15 mm körüli, csapadék alakuljon ki. Acsapadékmezö vázlatos képét a 6. ábrán láthatjuk. November 4-én már a vízgyűjtők nagy részén heves csapadéktevékenység zajlott. Következményeként északkeleten a területi átlag meghaladta a 30 mm-t, de lokálisan 70 mm-t is mértek, és a Dunántúlon is előfordult 70 mm-es csapadék. A nagy térségü folyamatokról elmondható, hogy a ciklon frontálzőnája tovább éleződött a hátoldalon zajló folyamatos hideg advekció következtében. A 850 hPa-os hőmérsékleti mezőben jól nyomon követhető hullámzásnak megfelelően a talajközelben a Kárpát-medence délnyugati és északkeleti része felett markáns hullám képződött, amelynek nyomai a november 4-i, 12 UTC-s infravörös műholdképen is fellelhetők (7. ábra). A ciklonhoz kapcsolható meleg-nedves szállítószalag tengelye a frontálzóna tengelyével megegyezően délnyugat-északkelet irányban húzódott, tehát a Földközi-ten-