Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos-Szekeres János: Az árvízi vízhozammérések kiértékelésének eredményei és tapasztalatai (1998-2001)

Az ári'ízi vízhozammérések kiértékelésének eredményei és tapasztalatai (1998-2001) 49 Mérőszemélyzet. A VÍZIG-ek vízrajzi csoportjainak szerteágazó tevékenysége az összes vízfajta adatainak gyűjtésére, feldolgozására kiterjed. Foglalkoznak az észleltetés, a regisztrálás szervezésével, a fenntartási, üzemeltetési feladatok kijelölésével, végrehajtásával, a vízrajzi beruházások előkészítésével, a tervek alapadatainak, főbb paramétereinek meghatározásával, az építés, kivitelezés ellenőrzésével, valamint a hidrometria különböző területeit érintő mérések elvégzésével. Belátható, hogy a felsoroltak közül valamennyi, nagy hozzáértést és gyakorlatot igénylő tevékenység ellátására egyaránt alkalmas munkatársat igen nehéz találni, az elég gyakran cserélődő fiatal, kezdő vízrajzosok betanítása is jelentős szellemi kapacitást köt le. Ezek után érthető, bár nem elfogadható, hogy esetenként a mérési munka minősége, pontossága is változó. Igen sok fórumon esett már szó arról, hogy a vízrajzi csoportok túlterheltek, szakmai képzésük (különösen továbbképzésük) nem megoldott. Tudomásul kellene venni azt, hogy a vízrajz az igazgatóságok egyik igen fontos tevékenységévé vált, ezért ennek megfelelően gondoskodni kell működési feltételeinek biztosításáról is. Vissza kell állítani mérési munka becsületét, az alapadatgyűjtés fontosságát és tudomásul kell venni, hogy a mérés mérnöki munka, ahol a „mérnöki" jelző a munka kivitelére, pontosságára vonatkozó minősítést jelent. Mérőszelvény. Az árvízi mérőszelvények, más szóval, az árvízi helyzetben mérésre alkalmas szelvények kijelölése nem egyszerű feladat. Elsősorban közúti hidak alsó szelvényében végzik az árvízi vízhozamméréseket, mivel azok könnyen megközelíthetők, a mérés veszélytelenül végezhető, a hídon egyszerű a keresztirányú pozicionálás. Hátránya viszont a hídszelvénynek az, hogy a hídpillérek nagymértékben zavarják az egyenletes áramlást, egyrészt a pillér felső élén fennakadt uszadék, másrészt a pillér körüli mederbiztosítás, kőszórás miatt. A hídszelvény iránya sok esetben nem merőleges az áramlás irányára. íves hídpálya esetén a mélységmérés körülményesebben végezhető, a mérősúly leeresztő kábelének függőlegestől való eltérése növeli a mélységmérés hibáját. 3. A vízhozammérési eredmények hasznosítása A vízhozam-sorozatmérési eredmények igen jól leírják az árvízi hurokgörbéket az egyes szelvényekben (Szlávik 2000). Az egymást követő évek árhullámaira megszerkesztett vízhozam-hurokgörbék igen fontos következtetések levonására adnak lehetőséget, alakulásukból hasznos információk nyerhetők az érintett folyószakasz meder-, illetve mederellenállás-változásáról. A II. táblázat a legnagyobb mért tetőző vízhozam értékeket tartalmazza a fontosabb folyami szelvényekben az 1998-2001. évi Tisza-völgyi árhullámoknál. 3.1. Az árvízi vízhozam-sorozatmérések eredményeinek hasznosítása A mért vízhozamok operatív és utólagos elemzési-tervezési célú felhasználásra kerülnek az árvízi előrejelzéseknél, a szükségtározás, lokalizáció üzemirányításánál, a tervezésben és a hidrológiai alapkutatások során.