Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos-Szekeres János: Az árvízi vízhozammérések kiértékelésének eredményei és tapasztalatai (1998-2001)

Az ári'ízi vízhozammérések kiértékelésének eredményei és tapasztalatai (1998-2001) 49 Mérőszemélyzet. A VÍZIG-ek vízrajzi csoportjainak szerteágazó tevékenysége az összes vízfajta adatainak gyűjtésére, feldolgozására kiterjed. Foglalkoznak az észleltetés, a regisztrálás szervezésével, a fenntartási, üzemeltetési feladatok kijelö­lésével, végrehajtásával, a vízrajzi beruházások előkészítésével, a tervek alapadata­inak, főbb paramétereinek meghatározásával, az építés, kivitelezés ellenőrzésével, valamint a hidrometria különböző területeit érintő mérések elvégzésével. Belátha­tó, hogy a felsoroltak közül valamennyi, nagy hozzáértést és gyakorlatot igénylő te­vékenység ellátására egyaránt alkalmas munkatársat igen nehéz találni, az elég gyakran cserélődő fiatal, kezdő vízrajzosok betanítása is jelentős szellemi kapacitást köt le. Ezek után érthető, bár nem elfogadható, hogy esetenként a mérési munka minősége, pontossága is változó. Igen sok fórumon esett már szó arról, hogy a víz­rajzi csoportok túlterheltek, szakmai képzésük (különösen továbbképzésük) nem megoldott. Tudomásul kellene venni azt, hogy a vízrajz az igazgatóságok egyik igen fontos tevékenységévé vált, ezért ennek megfelelően gondoskodni kell működési fel­tételeinek biztosításáról is. Vissza kell állítani mérési munka becsületét, az alap­adatgyűjtés fontosságát és tudomásul kell venni, hogy a mérés mérnöki munka, ahol a „mérnöki" jelző a munka kivitelére, pontosságára vonatkozó minősítést jelent. Mérőszelvény. Az árvízi mérőszelvények, más szóval, az árvízi helyzetben mé­résre alkalmas szelvények kijelölése nem egyszerű feladat. Elsősorban közúti hidak alsó szelvényében végzik az árvízi vízhozamméréseket, mivel azok könnyen megkö­zelíthetők, a mérés veszélytelenül végezhető, a hídon egyszerű a keresztirányú po­zicionálás. Hátránya viszont a hídszelvénynek az, hogy a hídpillérek nagymértékben zavarják az egyenletes áramlást, egyrészt a pillér felső élén fennakadt uszadék, más­részt a pillér körüli mederbiztosítás, kőszórás miatt. A hídszelvény iránya sok eset­ben nem merőleges az áramlás irányára. íves hídpálya esetén a mélységmérés kö­rülményesebben végezhető, a mérősúly leeresztő kábelének függőlegestől való elté­rése növeli a mélységmérés hibáját. 3. A vízhozammérési eredmények hasznosítása A vízhozam-sorozatmérési eredmények igen jól leírják az árvízi hurokgörbéket az egyes szelvényekben (Szlávik 2000). Az egymást követő évek árhullámaira meg­szerkesztett vízhozam-hurokgörbék igen fontos következtetések levonására adnak lehetőséget, alakulásukból hasznos információk nyerhetők az érintett folyószakasz meder-, illetve mederellenállás-változásáról. A II. táblázat a legnagyobb mért tetőző vízhozam értékeket tartalmazza a fon­tosabb folyami szelvényekben az 1998-2001. évi Tisza-völgyi árhullámoknál. 3.1. Az árvízi vízhozam-sorozatmérések eredményeinek hasznosítása A mért vízhozamok operatív és utólagos elemzési-tervezési célú felhasználás­ra kerülnek az árvízi előrejelzéseknél, a szükségtározás, lokalizáció üzemirányításá­nál, a tervezésben és a hidrológiai alapkutatások során.

Next

/
Thumbnails
Contents