Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos: Az elmúlt másfél évszázad jelentősebb Tisza-völgyi árvizei és az árvízvédelem szakaszos fejlesztése

42 Dr. Szlávik Lajos 40-50 cm-es vízszintet tartottak. A magasítást azonban a folytatódó áradás miatt tovább kellett emelni. Ukrajnában töltésszakadások következtek be, jelentős területek kerültek víz alá. A víz - meghágva a Palád bal parti töltését - magyar területre is átfolyt, elöntve 35 km

2-t. A Túr bal parti töltésén két helyen vízátfolyás, majd gátszakadás következett be; víz alá került 40 km

2. Március 6-án délután - sorozatos töltéssuvadások után - a Tisza jobb parti töltése Tarpa és Tivadar között két helyen átszakadt. A szakadások 110, illetve 140 m hosszúságra fejlődtek ki; a 75 órán át kiömlő víz mennyisége mintegy 120-140 millió m

3 volt. 250 km

2 területet érintett az árvízi elöntés, ott, ahol az 1947—48. évi árvíz is pusztított. Jelentős károk keletkeztek, de az árvíznek halálos áldozata nem volt. A Bereg 20 településéből több mint 11 ezer embert telepítettek ki, 6700 helyi lakos pedig a védelmi munkára a helyszínen maradt. 8 település részlegesen víz alá került. A belterületeken a leghosszabb vízborítás csaknem egy hónapig tartott. A belterületek védelmére lokalizációs vonalak épültek a Beregben 9, a Tisza-Szamos közben 7 településnél, összesen 50 km hosszan. Az elöntött területek szivattyús víztelenítésére 115 db szivattyú üzemelt, összesen 14 m

3/s kapacitással. Új fejlesztési szakaszt kell, hogy jelentsenek a Tisza-völgy árvízvédelmében az 1998. novemberi, az 1999. március-áprilisi, a 2000. áprilisi és a 2001. márciusi árvizek is. IRODALOM Bárányi S.: A Tisza 1964. évi árvize. Vízügyi Közlemények, 1964. évi 3. füzet. Bartháné-Burtha P.: Az 1979. évi tiszai árvíz hidrometeorológiai viszonyai. Vízügyi Közlemények, 1981. évi 2. füzet. Bodnár G.: A védekezési munkák szervezése a Felső-Tiszán és mellékfolyóin 1995 karácsonyán. Vízügyi Közlemények, 1996. évi 1. füzet. Goda L.: A folyók árvizeinek jellemzése. (Az Árvízvédelem c. kötetben). OVH. Budapest, 1987. Homokiné Újváry K-Makainé Nagy Zs.-Takács A.: Az 1980. évi Tisza-völgyi árvíz időjárási feltételei. Vízügyi Közlemények, 1981. évi 2. füzet. Illés L.: Az 1985. évi felső-tiszai jeges árvíz. Vízügyi Közlemények, 1986. évi 4. füzet Illés L.-Konecsny K.: Az 1993. decemberi felső-tiszai árvíz hidrológiai tapasztalatai és az előrejelző rendszer hatékonyságának értékelése. MHT XIII. Országos Vándorgyűlés, Baja, 1995. Illés L.-Konecsny K: Az 1995 decemberi felső-tiszai árhullám hidrológiája. Vízügyi Közlemények, 1996. évi 1. füzet. Illés L.-Konecsny K: Az 1998. évi novemberi felső-tiszai árvíz hidrológiája. MHT XVII. Országos Vándorgyűlés kiadványa. 1. Árvízvédelem szekció 1999. Károlyi Zs.: A Tisza-völgyi árvizek története. Vízügyi Közlemények, 1971. évi 3. füzet. Korbély J.: A Tisza szabályozása. Debrecen, 1937. Kovács D.-Hrehuss Gy.: A jeges árvíz elleni védekezés, 1985. Vízügyi Közlemények, 1986. évi 1 füzet. Kovács S.: Az 1999. március havi rendkívüli közép-tiszai árhullám hidrometeorológiai jellemzői. MHT XVII. Országos Vándorgyűlés kiadványa. 1. Árvízvédelem szekció 1999. Kvassay J.: A csekély esésű folyók szabályozásának alapelvei, különös tekintettel a Tisza völgyére. Magyar Mérnök és Építész Egylet, Budapest, 1899. Mayer L. : Folyóink jelentősebb árhullámai és azok jellemző adatai - Tisza. Vízgazdálkodási Intézet, Kézirat, 1987. Orlóci I: Az árvizek társadalmi jelentőségének tényezői és korszakai. Az árvízvédelem módozatai. (Az Árvízvédelem c. kötetben, pp. 16-34.) OVH, Budapest, 1987. Papp F.: A Berettyó 1966. évi jeges árvize. Vízgazdálkodás, 6. sz., 1966. Pálinkás L.: Az árvízvédekezési munkák szervezése a Körösök 1995. decemberi, 1996. januári árhullámainak idején. Vízügyi Közlemények, 1996. évi 1. füzet.