Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos: Az elmúlt másfél évszázad jelentősebb Tisza-völgyi árvizei és az árvízvédelem szakaszos fejlesztése

Az elmúlt másfél évszázad jelentősebb Tisza-völgyi árvizei... 33 I. táblázat jégmentes tetőző (NV) és legnagyobb tetőző vízszintek (LNV) (LNV) a nevezetes árhullámok idején (cm) Növekedés 1940 1947/48 1967 1970 1979 1998 1999 2000 2001 Növekedés 573 421 680 521 708 260 488 716 + 181 756 848 762 865 805 958 772 783 1014 +310 805 887 762 912 853 923 836 882 941 + 124 625 618 596 728 728 737 657 711 752 + 1 818 781 831 858 880 872 894 928 847 + 144 748 684 765 774 788 767 835 881 717 + 195 880 784 881 909 904 897 974 1041 829 + 288 890 742 836 935 876 780 891 994 721 + 237 847 714 790 961 842 705 817 929 660 + 175 az árteret, egyre inkább megközelítette a várost és március 12-én hajnalban rátört Szegedre. A város 6350 házából mindössze 417 maradt épen, 151 ember vízbefúlt, 100 000 ember vált hajléktalanná. A katasztrófa híre külföldön is nagy részvétet keltett (Korbély 1937, Károlyi 1971, Vágás 1982). A szegedi árvízkatasztrófa mérföldkő volt a magyar árvízvédelem és vízügyi szolgálat történetében. 3. Az 1888. évi Tisza-völgyi árvíz a maga méreteivel sokakat megdöbbentett. A Záhony-Tiszakeszi közötti hosszú folyószakasz legnagyobb részén egészen 1979-ig (Tiszabercelen 2000-ig, Záhonyban 2001-ig) az 1888. évi LNVк voltak érvényben, sőt Dombrádon még mindig az 1888. évi NV érvényes (Korbély 1937, Károlyi 1971, Vágás 1982). Az 1888. évi Tisza-völgyi árvizet követően vette kezdetét a Tisza-szabályozás és ármentesítés korszerű továbbfejlesztése, illetve a középvízi szabályozás végrehajtása: az új Tisza-meder kialakítása. Az addig csupán ajánlott töltésméretek helyett kötelezően előírt, új szabványméretek kerültek megállapításra. 4. Az 1895. évi tiszai árvíz kialakításában - éppen úgy, mint 75 évvel később, 1970-ben - a Szamos, a Körösök és a Maros játszottak döntő szerepet. A szegedi tetözés a Maros árhullámának hatására 37 cm-rel haladta meg a korábbi maximumot. Ennek ellenére számottevő elöntés már csak Szeged alatt fordult elő (Korbély 1937, Károlyi 1971, Vágás 1982). Csaknem fél évszázad ármentesítő, vízszabályozó munkáját követően 1895-ben vonult le a Tiszán az első olyan nagy árvíz, amelynél a károk - a korábbiakhoz képest - már mérsékeltek voltak. 1895-öt követően - a hatalmas munkálatok ered-