Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Homokiné Újvári Katalin: Az 1998. novemberi tiszai árvíz meteorológiai jellemzése

AZ 1998. ÉVI NOVEMBERI TISZAI ÁRVÍZ METEOROLÓGIAI JELLEMZÉSE HOMOKINÉ ÚJVÁRI KATALIN 1998 ősze a Kárpát-medencében csapadékos volt. Az augusztusi tartósabb meleg és száraz periódusnak, mint oly sokszor, augusztus 20-a tájékán bekövetkezett jelentós időjárás-változás vetett végett. Az ezt követő 78 nap közel 2/3-a csapadékos volt a Felső-Tisza területén, azaz augusztus 20-tól november 5-ig a Bodrog vízgyűjtőjén csupán 19, Kárpátalján 21, a Szamos vízgyűjtőjén 24 csapadékmentes nap fordult elő. A gyakori csapadékhullás és egy-egy csapadékperiódus jelentősebb csapadék adatai miatt szeptember és október során több árhullám vonult le a Tiszán (Illés et al. 2003). Bár ezeknek közvetlen hatásuk már nyilván nem volt az október végi, november elejei eseményekre, de átlagosnál magasabb őszi vízállásokat eredményezhettek, és a sok csapadék következtében telítettebbé vált a talaj, az ártér. A kiemelkedő árhullám tehát nem volt előzmények nélkül, így mindenképpen célszerű áttekinteni a megelőző időszak csapadékfolyamatait is. 1. A novemberi tiszai árvíz meteorológiai jellemzése 1.1. Az árvizet megelőző időszak csapadélcszinoptikai leírása A Kárpát-medence szeptemberi időjárását kezdetben alapvetően két nagy térségü légköri képződmény határozta meg, egy nyugat-európai ciklon és a Skandináv-félsziget keleti részétől a Kelet-európai-síkságon át egészen a Fekete-tengerig húzódó anticiklon. A nyugati ciklon nedves levegője következtében szinte naponta volt csapadéktevékenység a Kárpát-medencében. Jelentősebb eső hullott szeptember 6-án, amikor a nyugat-európai hideg teknöröl leszakadt, a Németalföld és az Alpok térsége feletti magassági hideg csepp határozta meg döntően a csapadékfolyamatokat. Szeptember 8-11 -ig az anticiklon hatására átmenetileg három csapadékmentes nap volt Kárpátalján is. A hónap közepére viszont közel kontinens méretű több középpontú ciklonrendszer jött létre, amely szeptember 12— 17. között okozott csapadékot a térségben. Ebből az időszakból szeptember 14-ét kell kiemelni, amikor Kárpátalján 20 mm-t meghaladó volt a területi csapadékátlag. A jelentős csapadéktevékenység peremciklon átvonulásához kapcsolható. A nagy térségü ciklonális mezőben Észak-Adria feletti középponttal kialakult örvény helyeződött északkelet felé. A ciklonrendszer feltöltődése után ismét volt 3 száraz nap. A szeptember 27—28-i nagyobb mennyiségű csapadék, hasonlóan a szeptember közepihez, ciklon átvonuláshoz kapcsolható. Nyugat-európai ciklonok elöoldali (október 1-2.), illetve a medence fölé helyezöHomokiné Újvári Katalin oki. meteorológus, az. Országos Meteorológiai Szolgálat vezető főtanácsosa. Jelen tanulmány elkészítését az Országos Tudományos Alapprogramok. OTK.A T029749 szám alatt támogatták.