Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

III. kötet: A 2001. évi árvíz - Kertai István-Vincze Zoltán: A 2001. évi árvíz utáni helyreállítási munkák tervezése

126 Dr. Kertai István-Vincze Zoltán héja fellazult állapotú, szerkezetes volt, így annak inaktív részét alkotta. Az ezen a felső rétegen átáramló víz bejutott a mentett oldali támasztótestbe, azt átnedvesítette, majd telítette. Összesen 16 csúszás, suvadás következett be, melyek szélessége 8-10 m széles volt. A suvadások a töltéskoronán fokozatosan hátrarágódtak. A meggyengült szakaszokon aztán két helyen a víz áttört, és bekövetkezett a töltésszakadás (1. kép) Fontos megemlíteni, hogy a friss töltésszakadásokban a töltéstest magja jól láthatóan száraz maradt (Bodnár 2003, Lazányi 2003). A 110 illetve 145 m-re bővült nyílásokon csúcsban mintegy 800-900 m

3/s vízhozam áramlott ki három napon keresztül, 120-140 millió m

3 víz került a mentett oldalra. Az ukrán határ irányába levonuló víz 20 beregi települést érintett magyar területen, de súlyos károk keletkeztek a Bereg Kárpátaljához tartozó községeiben is (Reich-Nádor 2003, Váradi-Varga-Szlávik 2003). A beregi töltéserősítések az 1998. évi árvíz után megkezdődtek. A munkálatok a 2000. évi téli időszak elején abbamaradtak, így a Tivadar-Tarpa közötti töltésszakasz kiépítetlen maradt (Váradi-Varga-Szlávik 2003). A töltés mind magassági, mind keresztmetszeti méreteiben elmaradt az előírástól. A magassági hiány 30-40 cm volt, a korona szélessége 3-3,5 m, a mentett oldali rézsű hajlása helyenként az l:l,5-nél is meredekebb volt. Meg kell azonban említeni, hogy az 1998. évi rendkívüli árvíz során, nemcsak a töltéskorona meghágása nem következett be, hanem a töltéstestben és altalajában sem észleltek az állékonyságot veszélyeztető mértékű káros jelenségeket, buzgárt, csurgást, vagy felpuhulást. A helyreállítási munkák tervezése és kivitelezése a gátszakadást követő napon megkezdődött. A meteorológiai előrejelzések nem zárták ki az újabb árhullám érkezését, mely nyitott töltések mellett, kifolyó víztömegével mértéktelenül megterhelte volna a beregi öblözetet. 1. kép. Az első töltésszakadás a Tisza jobb parti töltésén Tarpa térségében 2001. március 6-án 14 órakor (Fotó: Horváth Emil KDWIZIG)