Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

III. kötet: A 2001. évi árvíz - Bakonyi Péter-Józsa János: A kitört víz levezetésének modellezése

118 Dr. Bakonyi Péter-Dr. Józsa János Az öblözetben a műutak és a csatornadepóniák ugyan mintegy 240 km hosszú töltésrendszert alkotnak, de ezekből az idő rövidsége miatt csak a legjelentősebbet, a 41. főutat vittük be helyszínrajzi és magassági értelemben a digitális terepmodellbe. Az öblözetet tehát alapvetően ez a főút osztotta a modellben két kazettára, míg ezzel szemben a valóságban a területen ennél jóval több lokalizálási lehetőség áll rendelkezésre. Az elöntések alakulását egyrészt a terep, másrészt a 41. út befolyásolta viszonyok között modelleztük. A terepfelszín hidraulikai ellenállását reprezentáló к Manning-fé\e simasági együtthatót a modellben nem különböztettük meg a szokásos módon, terepfedettségi osztályok szerint, hanem első közelítésként a kalibrálás során a területre egyetlen reprezentatív, a megfigyelésekhez közel álló elöntési eredményt adó értéket kerestünk. 3.2. Kezdeti és peremfeltételek Közvetlen a töltésszakadás előtt a teljes öblözet gyakorlatilag még mentes volt az elöntésektől, így a töltésszakadás bekövetkezésétől induló modellszámításokban kezdeti feltételként az ártér egészére „száraz terep" feltételt szabtunk meg, azaz í=0 időpontban mind a vízmélység, mind a fajlagos vízhozam a modell összes számítási cellájában nulla volt. A számításba bevont tartományban a levonuló vizet egy oldalról a Tisza árvédelmi töltése, más oldalról a lokalizációs töltések, esetünkben a 41. út terelik, utóbbinál a mesterséges átvágás lehetővé tett átfolyást is figyelembe véve. A numerikus modellben a helyét az öblözetben folyamatosan változtató hullámfront maga is a megoldás része. Az ártérre kiömlő vízhozam időbeni alakulását a Tarpa és Tivadar közötti két szakadási szelvény összevonásával, a hozzájuk legközelebb eső peremcellában Q(t) idősorral írtuk elő. Vagyis, mivel a bekövetkezett töltésszakadás nyíláshosszához közel van a modellrács cellamérete, a vízhozam-peremet pontszerű forrásként jelenítettük meg. A vízhozam idősort az eseményeket és a védekezést a helyszínen végigkísérő vízügyi szakemberek megfigyelései alapján, a kiömlött víz térfogatának és a kiömlés idejének becslése alapján állítottuk fel (6. ábra). 6. ábra. A töltésszakadás becsült kiömlési vízhozam-idősora 4. A modell kalibrálása Az ártéri öblözet simasági együtthatójának kalibrálása a 2001 márciusában megfigyelt elöntés adatai alapján történt. Á modellszámításokat 2001. március 6. 14 órától, a szakadás bekövetkezésétől indítottuk, a két szakadási szelvényre