Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

III. kötet: A 2001. évi árvíz - Lazányi István: A töltésszakadások geotechnikai okai

310 Dr. Lazányi István 2000. évben még nem készült el. A megerősített töltésszakaszon veszélyes mértékű jelenségeket nem észleltek. -A 2001. márciusi rendkívüli árvíz szintje minden korábbi árvíznél magasabban, a 115,83 m B.f. szintnél magasabban alakult ki, ez 85 cm-rel magasabb a MÁSZ-nál, 57 cm-rel magasabb az 1998-ban kialakult árvízszintnél és mintegy 40-50 cm-rel magasabb a kiépítetlen töltéskorona szintjénél. A 2001. évi árvízszintnek az a különös jelentősége - a koronaszintet meghaladó magassága mellett -, hogy a töltéstestben olyan kedvezőtlen körülményeket, víznyomási és szivárgási viszonyokat teremtett és olyan jelenségeket okozott, melyek a korábbi magas árvizek alatt nem jöhettek létre, és amelyekre utaló jeleket sem észlelhettek. -A töltéstest - amellett, hogy magasság-hiányos - méretei nem kielégítőek: koronaszélessége csak mintegy 3-3,5 m, mentett oldali rézsűje kb. 1:5, vízoldali rézsűje kb. 1:2. -A töltéstest gyakorlatilag teljes egészében (néhány jelentéktelen átmeneti-talaj beékelődéstől eltekintve) változó képlékenységű közepes- és kövér agyagokbólépült. A töltéstest felső, mintegy 1,5 m-es vastagságú része - a rézsű alatti részeket is beleértve - szerkezetessé vált, a feltárások idején hézagosnak mutatkozott. A földmű külső kérge gyökerekkel átszőtt, fagy és száradás hatására szétesett. Az agyagoknak tulajdonított kis vízáteresztő képességgel szemben ebben a zónában vízbeszivárgás, telítődés és oldalirányú vízáramlás viszonylag kis gradiensek mellett is gyorsan kialakulhat. - A töltéstest szerkezetes anyagában az árvizet megelőző csapadékos időszakban, különösen a 2001. március 3-4. között lehullott mintegy 60 mm eső haft kép. A töltésszakadás szelvénye 48 órával a szakadás után (2001. március 8.) (Fotó: Magyari György, ABKSZ)