Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

III. kötet: A 2001. évi árvíz - Váradi József-Varga Miklós-Szlávik Lajos: Az árvízvédelem országos irányítása 2001 márciusában

Az án'ízvédelem országos irányítása 2001 márciusában 39 ig a víz visszavonult, az elöntési veszély megszűnt. A víz nagy része befolyt a Túrba és megnövelte annak vízhozamát. A Túr bal partján, Sonkád térségében a nem megfelelő magasságú és szelvényméretű töltések a rendkívüli vízterhelést hatására megcsúsztak, beroskadtak. A rézsűcsúszásoknál folyamatosan végezték a bordás megtámasztások építését, de a védekezési munkát nehezítette a mély és a töltéslábhoz közel lévő holtmeder, a járművel megközelíthetetlen helyszínek, valamint a rendkívül gyorsan lejátszódó vízszintemelkedés. A rézsűcsúszásokat követően kialakult roskadásokon, mintegy 400 méter hosszon március 6-án 10 óra tájban kezdődött el a vízátfolyás. A Túr töltésének ez a szakasza csak gyalogosan volt megközelíthető, nem volt lehetőség a védekezési munkához szükséges anyagot elegendő mennyiségben a helyszínre juttatni. A víz kifolyását nem lehetett megakadályozni. Vízkormányzással, tározással és szivattyúzással sikerült biztosítani, hogy a Túr folyóból származó, terepre kiömlött víz Tiszába való juttatása a belterületek veszélyeztetettsége nélkül szabályozottan megtörténjen. A veszélyeztetett öt települést (Vámosoroszi, Fiilesd, Csaholc, Túristvándi és Kömörő) körtöltésekkel megvédték. A maximálisan elöntött terület nagysága 40 km

2, a kifolyt vízmennyiség mintegy 8-9 millió m

3 volt. Az öblözet veszélyeztetettsége meg sem közelítette az 1999. évi rendkívüli belvízelöntés mértékét. Március 6-án délelőtt a Tisza jobb parti töltésén Tivadar és Tarpa térségében a mentett oldali rézsűn gyors egymásutánban 16 töltéssuvadás keletkezett. A suvadások a 2000 decemberében befejezett építési szakaszhoz csatlakozó helyen történtek, olyan védművön, ahol a korábbi védekezések (1998-2000) alkalmával veszélyes jelenségeket nem tapasztaltak, és olyan helyeken, ahol 2001 márciusában az építés megindulhatott volna (1. ábra). A suvadásos szakaszokon a töltés teljes állékonyságvesztése következett be (Lazányi 2003) és a földtest fizikai ellenállásának kimerülése következtében 2001. március 6-án 13:30-kor a Tisza jobb parti töltése a 54+650 tkm szelvénynél átszakadt. Egy órával később, 700 m-rel az első szakadás felett egy másik szakadás is keletkezett. A gátszakadások helyén ekkor összesen 400 fő védekezett. A szakadások 18 órán belül 110, illetve 145 m végleges hosszúságúra fejlődtek ki; a 75 órán át kiömlő víz mennyisége mintegy 120-140 millió m

3 volt, (800-900 m

3/s-os maximális vízhozammal). A gátszakadásból származó víz magyar területen maximáli1. ábra. A Felső-Tisza-vidéki árvízvédelmi rendszer fejlesztése II. ütem 1999-2000. évi munkái és 2001-2002. évi előirányzatai