Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Bodolainé Jakus Emma. Az 1998. évi őszi tiszai és más nagy árhullámok időjárási okairól

Az 1998,. évi őszi tiszai és más nagy árhullámok időjárási okairól 25 található. A típus főként a Duna vízgyűjtőjén veszélyes. A ciklon csapadékhatékony meleg szektorának igen nagy a vízkészlete. Ezt mutatja az /./ térkép is, a nyári évszakra vonatkozó nagy pozitív nedvesség többletével, amelyet az MNSZ a Duna vízgyűjtője felé szállít. A márciusi kép viszont a Tisza felé irányuló nedvesség szállításra utal. Hideg légcsepp típus (H) A típus előfordulásakor a hideg légcsepp Németország fölött található, ami alkalmanként az Észak-Adriáig húzódhat. Ilyenkor sekély regionális örvények találhatók Franciaországtól a Pó-sikságon keresztül egészen a Kárpát-medencéig. A meleg, nedves levegőnyelv tengelye csaknem egybeesik a 20°-os hosszúsági körrel. Ez a típus ritkán fordul elő és csak a tiszai árhullámok kialakításában játszik időnként igen hatékony szerepet. Jelentős nedvesség többletet mutat a tavaszi időszakban, amikor a típus 55%-a fordul elő a Tisza vízgyűjtőterületén. Hideg légcsepp típus előfordulása gyakran hoz létre mezoléptékú konvektív időjárási rendszereket. 2. Vízgyűjtő területek csapadékának terület—niagasság-tartam analízise Az árhullámokat kialakító csapadéktevékenység jellemzéséhez nem elég meghatározó időjárási típusaik megállapítása. Az árhullámokat kialakító csapadékmennyiség térbeli és időbeli eloszlásának meghatározására a /-»»-/-analízisek szolgálnak, amelyek eredményei a t—m—t adattáblázatok, illetve szemléletes megjelenítésük a t—m—t grafikonok. A / a területet, az m a csapadékmennyiséget vagy magasságot, a másik / pedig a tartamot jelöli. Az eljárást eredetileg az Egyesült Államok hidrometeorológusai fejlesztették ki (da—d analízis) az árhullámot okozó ciklonok teljes csapadékhozama térbeli és időbeli eloszlásának meghatározására. Eljárásukban d (depth) a csapadékmagasságot jelenti, amelynek területi átlagát izohiéta módszerrel határozták meg, az a (area) terület a ciklon léte során a határoló izohiétával körülzárt, összegzett csapadékmező fix területe, d (duration) a ciklon élettartama, amit a csapadékmennyiség észlelések sűrűsége szerint tördelnek, ezzel biztosítva a csapadékfolyamat időbeli alakulásának nyomonköveteset. A cél, az árhullámokat kialakító ciklonok csapadék mezőinek t—m—t grafikonokba vagy adattáblázatokba összefoglalt gyűjteményének összeállítása, amit a fizikailag lehetséges valószínű maximális csapadék, illetve az annak nyomán kialakuló valószínű maximális árhullám becsléséhez használnak. A t—m—t technika a hazai alkalmazásban úgy módosult, hogy a fix területet a Duna vagy a Tisza teljes vízgyűjtője, a részterületeket pedig a részvízgyüjtök képezték. Az m területi csapadékátlag meghatározása izohiéta-rácspont módszerrel történt. A részvízgyüjtök rácspontokban vett csapadékmennyiségeinek a vízgyűjtők természetes sorrendjében történő szukcesszív összegezése és elosztása az összegzett rácspontok számával adja meg a kérdéses vízgyűjtő területi csapadékátlagainak t—m értékét, grafikus ábrázolása pedig a t—m görbét. A tartam megfigyelési okokból nem lehetett 24 óránál kisebb.