Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

III. kötet: A 2001. évi árvíz - Szlávik Lajos: A 2001. évi felső-tiszai árvíz kialakulása és hidrológiai sajátosságai

A 2001. évi felső-tiszai árvíz kialakulása és hidrológiai sajátosságai 27 СО К CO OÍ О CN о о о о Ю KÍ Г) f> Ю IO ю о о о о о о о Idö (пар) 6. Előrejelzések Az előrejelzések szerepe, jelentősége rendkívül nagy az olyan heves vízjárású folyószakaszokon, mint amilyen a Felső-Tisza is. Ilyen folyókon az előrejelzés időelőnye kicsi. A rendelkezésre álló információkból helyesen kell felismerni és értékelni a megindult hidrológiai folyamatokat. A védelmi szervezet riasztása, mozgósítása, a védekezési munkák tervezése és szervezése az előrejelzésekre épül, ezért az ezeket készítő hidrológusok felelőssége óriási. 2001 márciusában ez a felelősség fokozottan jelentkezett, miután olyan vízszintekre és vízhozamokra, olyan hevességű áradásra kellett számítani, amilyen korábban soha nem fordult elő. Az előrejelzések készítésének és közreadásának rendjét az Ár- és Belvízvédelmi Hidrometeorológiai Szabályzat rögzíti (OVF 1996). Március l-l 1. között ennek megfelelően a területileg érintett 3 vízügyi igazgatóság és a VITUKI Országos Vízjelző Szolgálata (ÓVSZ) a Tisza Tokajig terjedő hazai szakaszára 29 alkalommal adott ki árvíz előrejelzést (Konecsny 2001b). Ezek adatait a V. táblázatban foglaltuk össze. Az előrejelzések megbízhatóan szolgálták és megalapozták a védekezési munkákat irányítók döntéseit (Váradi et al. 2003). Az is egyértelműen beigazolódott, hogy tovább kell fejleszteni a Felső-Tisza hidrometeorológiai monitoring rendszerét a hazai és a külföldi vízgyűjtőkön, szükséges az előrejelzések kidolgozási rendjének felülvizsgálata, az előrejelzési modellek metodikai fejlesztése, a közreadás egységesítése. 7. Összehasonlítás korábbi árhullámokkal A 2001. márciusi árhullámot több szempontból vetettük össze a Felső-Tisza korábbi árhullámaival. A 16. ábrán bemutatjuk az 1948 után levonult hat jelentősebb árhullám tetőző vízállásainak hossz-szelvényét a Tiszabecs-Vásárosnamény közötti szakaszra. Egyértelműen kitűnik, hogy az 1998. és a 2001. évi árhullámoknál Tivadar térségében a