Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

III. kötet: A 2001. évi árvíz - Szlávik Lajos: A 2001. évi felső-tiszai árvíz kialakulása és hidrológiai sajátosságai

22 Dr. Szlávik Lajos Tokajnál viszont már ellapult az árhullám, elmaradt az előző évek nagy árhullámaitól, mivel a Bodrog által szállított vízmennyiség és a Tisza-Bodrog találkozása nem úgy alakult, mint 1998-ban, 1999-ben és 2000-ben. A Tokaj alatti Tisza-szakasz hidrológiai helyzete szempontjából kulcskérdés a Bodrog és a Tisza találkozása. Hiába volt ugyanis eddigi maximális érték a záhonyi szelvényben vízállásban is, vízhozamban is, a Tisza középső és az alsó szakaszán nem alakultak ki maximumok, miután a Bodrog nem olyan módon találkozott a Tiszával, mint az előző három évben. 4. A vízhozamok alakulása A korábbi árvizes időszakok gyakorlatának megfelelően a mértékadó szelvényekben az árhullám teljes menetét vízhozammérésekkel követték. A Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén 2001. március 5-18. között - országos szakmai összefogással - 55 árvízi vízhozammérésre került sor a folyókon (III. táblázat) (Szlávik-Szekeres 2003). Ezen túlmenően - a töltésszakadásokon (Bodnár 2003, Váradi-Varga-Szlávik 2003) kiömlött víz levonulásának nyomon követésére és vízkormányzási célból (Reich-Nádor 2003) a Beregben magyar területen március 9-18. között 28 szelvényben összesen 208 vízhozammérést végeztek. Ukrán területen - magyar mérőcsoportok - ugyancsak vízkormányzási céllal végeztek méréseket március 15-én, 8 szelvényben, l-l alkalommal. A Túr töltésszakadásán kiömlött víz levezetésének segítése érdekében március 6-18. között 10 szelvényben összesen 41 vízhozammérésre került sor. A Tiszán Tivadarnál ennél az árhullámnál gyakorlatilag megmérték a tetőző vízhozamot, ami minden eddiginél nagyobb érték, 4040 m

3/s volt (III. táblázat) (a korábban mért legnagyobb vízhozam 1998. november 6-án 3550 m

3/s, a számított legnagyobb tetőző vízhozam pedig 1998-ban 3590 m

3/s volt (Illés et al. 2003). Vásárosnaménynál ugyancsak megmérték a tetőző vízhozamot, ami minden eddiginél nagyobb érték, 3700 m

3/s volt (III. táblázat) (a korábban mért legnagyobb vízhozam 1998. november 7-én 3448 m

3/s, a számított legnagyobb tetőző vízhozam pedig 1998-ban 3620 m

3/s volt (Illés et al. 2003). Ennél az árhullámnál alakult ki a Tisza minden eddiginél nagyobb maximális fajlagos lefolyása, Tivadarnál 322 1/skm

2 (1998-ban 285 1/skm

2), Vásárosnaménynál pedig 127 1/skm

2 (1998-ban 124 1/skm

2) (Illés et al. 2003). 5. A gátszakadásokon kiömlött vízmennyiségek és hatásuk az árhullámképekre A hazai észlelt vízállásokat befolyásolták a kárpátaljai folyószakaszokon bekövetkezett töltésmeghágások, átfolyások, gátszakadások. Legjelentősebb hatással a magyar országhatár alatti szakasz vízállásaira a Királyházánál és Tiszabökénynél bekövetkezett töltés-meghágások voltak. Ez utóbbi esetben a - Kárpátaljai Vízügyi Igazgatóság adatai szerint - 150 millió m

3 víztömeg árasztotta el a Tisza bal parti térségét. A töltésszakadások egyéb adatai részleteiben nem ismertek. A hazai területeken történt töltésszakadások, töltés meghágások adatait а. IV táblázat foglalja össze, helyüket a 10. ábra szemlélteti (Bodnár 2003, Váradi et al. 2003).