Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Nagy László: A dombrádi buzgár vizsgálata

206 Nagy László 1. ábra. A buzgár 1998. évi árvíz ideje alatt a buzgár fölötti szakaszon (2. ábra) jelentős altalaj szivárgás volt tapasztalható, olyan erős, hogy a buzgárhoz a felszínen, a szántás árkában patakokban folyt a víz. A vizsgált szakaszra altalaj állékonysági vizsgálat 1988-ben készült. A geofizikai hossz-szelvényen az 5 méteres feltárási mélységig p=40-120 ohmméter ellenállású talajokat azonosítottak. A buzgár környékén a terepszint alatt 5 m vastagságban iszapos homokot mutattak a vizsgálatok. A legközelebbi állékonyság-vizsgálati hely a 33+175 szelvényben volt, ahol a vízvezető réteg biztonsági tényezője 2,17-re, a mentett oldali rézsű biztonsági tényezője tíznél nagyobbra adódott. Az árvízvédelmi nyilvántartási terv szerint a vizsgált 33+300 tkm szelvény környezetében csak az 1970. és 1974. évi árvizeknél észleltek jelenséget, mégpedig buzgárt a 33+100, 33+400, 33+900 és 34+300 tkm szelvényekben. 1. A helyszín, a védekezés és a jelenség leírása A Tisza bal part 33+300 tkm szelvényének környezetében az 1970. évi árvíznél is volt tehát buzgár. Ennek eredményeként a vizsgált szelvény környezetében a töltést megerősítették és így alakult ki a jelenlegi nagyméretű töltéstest. Az 1998. évi árvíznél a korábbi legmagasabb vízszint felett 80 cm-rel tetőzött a Tisza. A 33+300 tkm szelvénynél kialakult buzgár a mentett oldali töltéslábtól 20-22 m-re található. A buzgár közvetlen környezetének terepszintje alacsonyabb a tágabb környezet terepszintjénél, ami a helyszíni viszonyok alapján is azonnal látható volt, ugyanis a buzgár egy kisebb tó közepén keletkezett (7. ábra). A buzgár elfogásához ezért először bejáró utat kellett