Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Pados Imre-Felbermann Tamás: Árvízvédekezés a Bodrogon és a Tisza észak-magyarországi szakaszán 1998 novemberében

138 Pados l.—Felbermann Т. A Taktaköz árvízvédelmi szakaszain szintén a tartós árvízi terhelés miatt kiemelten sok beavatkozásokra volt szükség Tokaj, Tiszaladány, Csobaj, Taktabáj, Taktakenéz, Tiszadob, Kesznyéten települések térségében, valamint a Tisza jobb és a Sajó bal parti árvízvédelmi vonalain az Inérháti tájegységben, ahol bordás homokzsákos leterheléssel, szivárgások, csurgások, fedőréteg felpuhulások és rézsűcsúszások ellen kellett védekezni, valamint hullámverés elleni védelmet kellett kiépíteni homokzsákokkal leterhelt műanyag fóliaterítéssel. A Say'ó-torkolat alatt a Tiszakeszi jobb parti töltésfejlesztés elkészülte után nem vonult le olyan magasságú és tartósságú árhullám, de a védmüvek a szokatlan megterhelést megfelelően állták, itt konkrét védekezési munkára nem volt szükség. Kisebb problémák csak a szivárgórendszernél merültek fel. Tiszakeszi és a Laskó-torkolat közötti árvízvédelmi rendszerünk a Laskó-Csincse és Eger patakok visszatöltésezéseinek kivételével kiépítettnek tekinthetők, ezért ezeken a védvonalainkon az árhullám levonulása időszakában számottevő beavatkozásra nem volt szükség, a rendszer jól vizsgázott. Helyi beavatkozásra volt szükség a kiépítetlen töltésszakaszokat keresztező, nem megfelelő zárású műtárgyaknál. A védekezés időszakában koncentráltan erős szivárgás jelentkezett az újlörincfalvai szivattyútelepnél. Az előtér felszakadásának elkerülése érdekében a terület leterhelését és a szivárgó vizek elvezetését kellett megoldanunk. A Tárnán levonult kisebb árhullám a védelmi rendszert jelentősen nem terhelte, itt az árvízvédelmi töltést keresztező - nem megfelelő zárású - műtárgyak okoztak továbbra is gondot. A védelmi szakaszok mentén kiépített árvízi légvezetékes hírközlő hálózat üzemképességének lehetőség szerinti fenntartását biztosítottuk. Az árvízvédekezés igényének megfelelően URH készülékeket helyeztünk üzembe, valamint rádiótelefonokat biztosítottunk. Az árvíz levonulása során, illetve a helyreállítási munkák keretein belül elsősorban a töltéskoronák, védvonalat megközelítő utak járhatóságának biztosítását végeztük, valamint megkezdtük a beavatkozások során kiépített ideiglenes müvek — lehetőség szerinti - visszabontását, de a veszélyesebbnek minősített szakaszokon a kiépített védmüveket a helyükön hagytuk. A védelmi szakaszok mentén a töltés vízoldali rézsűfelületeire, műtárgyak környezetében lerakódott uszadék, hordalék eltávolítását - működésük biztosítása érdekében-az árhullám levonulásával egyidöben megkezdtük. A védekezés időszakában foglalkoztatott létszám és gépek számának alakulását az /. és 2. ábrák mutatják be. 5. A nyílt ártéri területen fekvő települések helyzete A Bodrog jobb partján, a nyílt ártérben fekvő településeken - az árvízvédelmi rendszer hiánya miatt — csak kisebb mértékű lokalizálásra volt lehetőség, főként a családok kitelepítése és az értékek mentése folyt. Sárospatak, Sárazsadánv, Bodrogolaszi, Olaszliszka, Vámosújfalu, Bodrogszegi, Bodrogkisfalud és Sátoraljaújhely településeken a levonuló árvíz több mint 160 lakóházat veszélyeztetett ill. öntöttel. A települések polgármestereit naponta tájékoztattuk az árvíz levonulásáról és a vízszintek alakulásá-