Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízoldali rézsű csúszása a Zagyva jobb partján 647 9. Állékonyság számítás A helyszíni bejárások megfigyelései, az elvégzett helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a tönkremenetel nagy valószínűséggel progresszív törés

1 (Lo 1972) volt, amely kettős csúszólap között játszódott le (Nagy 1985). A talajtörés után megfigyelt kúszási folyamat a mozgást elősegítő és akadályozó erők viszonylagos egyensúlyára utalt (stabil-labilis állapot). Az állékonyság számításhoz olyan módszert kerestünk, mely a mozgás alakját, folyamatát minél jobban megközelíti. így az elmozduló földtömegeket merev földtestként kezelve feltételeztük, hogy azok sík csúszólapon mozdultak el. A számításnál alkalmazott fontosabb közelítések: - a mért nyírószilárdság átlagos értéknek felel meg, - a tönkremenetel szélein fellépő nyírási ellenállást elhanyagoljuk, - a passzív földnyomást a biztonság javára nem vettük figyelembe, - a fázismozgással kapcsolatos nyírószilárdság változást nem vizsgáltuk. A II. táblázatban bemutatott nyírószilárdsági csúcsértékkel számolt biztonsági tényező: ^cs = 2,11, a nyírószilárdság végértékével meghatározva: = 0,68 értékűre adódott az apadó vízállások figyelembevételével. 10. Eredmények, következtetések A Zagyva jobb parti rézsű- és gátkárosodás ismét felhívta a figyelmet a hirtelen vízszintcsökkenés káros hatására és rámutatott olyan tényezőkre, amelyek egy töltés vagy rézsű statikai állékonyságát jelentősen ronthatja (ásványos összetétel hatása a talajfizikai jellemzőkre, nyírószilárdság víztartalom függése stb). Bár a vízoldali rézsűcsúszás veszélyessége meg sem közelíti a nagyvíznél kialakuló mentett oldali rézsűcsúszás veszélyességét, azonban kár itt is keletkezik, amit helyre kell állítani. A Zagyva jobb part 1 +324-1+350 szelvények közötti csúszás azért volt váratlan, mert 1:3-as rézsűhajlásnál laposabb rézsű károsodott egy viszonylag vékony gyenge teherbírású lokális réteg miatt. A tönkremenetel több kedvezőtlen körülmény egyidejű hatására vezethető vissza (Nagy 1985). Ezek egy része meglévő adottság, másik része a károsodást közvetlenül kiváltó tényező. Meglévő adottságok: - A mentett oldali terepszint alatt 1,7-6,7 m között feltárt horizontálisan nagy kiterjedésű szürkéssárga montmorillonitos agyag réteg kedvezőtlen tulajdonságokkal rendelkezik: helyenként homokliszt eres, helyenként szerves szennyezettségű, laza állapotú, viszonylag magas plaszticitású, alacsony nyírószilárdságú, alacsony konzisztencia indexű. 1 Progresszív törésnek a rézsűk tönkremenetelének az a módja, amikor a törés eredetileg csak egy ponton, (vagy vonal mentén) következik be, majd kiterjed a teljes csúszófelületre és elérheti a talajtömeg határoló felületeit is.