Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Változások a Duna hordalékjárásában 627 4. Összefoglalás A mintegy 200 éve tartó, szakaszosan végzett dunai folyamszabályozás még napjainkban is tart, ily módon számolhatunk szabályozott, szabályozatlan és túlszabályozott mederszakaszokkal. A hordalékáramlás-szabályozó folyam-szabályozó műtárgyak aktív mederalakító hatására halmozódnak a felvízi hatások (vízlépcsők, mederkotrások), amelyek állandósították és növelték a Dunaújváros (Dunaföldvár) és Mohács közötti mederszakasz görgetettt hordalékhiányát, valamint a Dunaújváros-Baja közötti folyamszakasz lebegőhordalék hiányát (III. táblázat). A mérési adatok alapján megállapítható, hogy a Dunaújváros-Baja között tartósan kimosódó mederanyag a Baja-Mohács közötti mederszakaszon, illetve a közös érdekű magyar-jugoszláv Duna-szakaszon halmozódik fel, amely egy regionális hordalékfogóként is értelmezhető. A jelen vizsgálat szerint az intenzív medermélyülés elsősorban a lebegő hordalékmérleg-hiányos mederszakaszra jellemző. AIV táblázat adatainak statisztikai feldolgozása alapján az alábbi megállapítások tehetők: - a vizsgált Duna-szakasz 58%-a szelektív medererózió, 48%-a mederkolmatáció hatása alatt áll, - figyelemre méltó, hogy 1970-ben a szelektív medererózió a finomabb szemcseméretű mederszakaszokon, a mederkolmatáció a durvább szemcseszerkezetű mederszakaszokon dominált; 1997-ben a helyzet teljesen megváltozott; az erózió hatása alatt álló mederszakaszon az átlagos szemcseméret lényegesen nagyobb lett, a kolmatáció hatása alatt állóé kisebb lett; úgy néz ki, hogy az egyensúlyi állapot kialakulása helyett egy sokéves hullámhosszú, előjel-váltó mederanyag minőség változás állandósult a Duna vizsgált szakaszán. IRODALOM Delft-VITUKI (Delft Hydraulics-Frederic R. Harris B.V.-VITUKI Rt.-VITUKI Consult Rt.): A Duna környezeti és hajózási project. Megvalósíthatósági tanulmány, Budapest-Mohács. Végső jelentés, 1996. Csorna J.: A Nagymarosi Vízlépcső alatti Duna-meder vizsgálata. Vízügyi Közlemények, LXIX. évfolyam, 2. füzet, 1987. Domokos M.-Stelczer K. \ A Duna-medence vízmérleg-elem térképei, Vízügyi Közlemények, LXVI. évfolyam, 4. füzet, 1984. Goda L:. A Duna gázlói Pozsony-Mohács között. Vízügyi Közlemények, LXXV1I. évfolyam, 1. füzet, 1995/1. Laczay /.: Folyószabályozás, ipari kotrás és a parti szűrésű vízbázis. Vízügyi Közlemények, LXIX. évfolyam, 3. füzet, 1987. Laczay /.: A folyószabályozás és az ipari kotrás hatása a Nagymaros-Budapest közötti Duna-szakasz mederviszonyaira. Vízügyi Közlemények, LXX. évfolyam, 4. füzet, 1988. Laczay /.: A paksi Duna-szakasz mederváltozásának ellenőrzése. Vízügyi Közlemények, LXXXVIII. évfolyam, 3. füzet, 1996. László F.-Homonnayné-Zimonyi M:. A folyószabályozás, illetve az ipari kotrás hatása a parti szűrésű vízbeszerzésre. Vízügyi Közlemények, LXIX. évfolyam, 3. füzet, 1987. László F.: A folyószabályozás környezeti hatásainak elemzése. VITUKI, Összefoglaló jelentés kézirat, 1990. Pannonhalmi M.: Változások a Duna térségében, hatások a vízminőségre. MHT, XIII. Országos Vándorgyűlés, Baja, 1995. Rákóczi L.-Sass JA Felső-Duna és a szigetközi mellékágak mederalakulása a Dunacsúni duzzasztómű üzembehelyezése után. Vízügyi Közlemények, LXXVIII. évfolyam, 1. füzet, 1995. Rákóczi L.\ A Duna hordalékjárása. Vízügyi Közlemények, LXXV. évfolyam. 2. füzet, 1993.