Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

622 Déri József lépcsők, felvízi mederkotrások), valamint a jelentősebb helyi hidrológiai hatások (árvizek) függvényében. A III. táblázat adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők: - a vizsgált időszak 96%-át a görgetett hordalékhiányos évek, 93%-át a lebegtetett anyaghiányos évek jellemzik, ami azt jelenti, hogy a vizsgált folyamszakaszon gyakorlatilag állandósult a mederanyag csökkenés, - a hordalékmérlegek idősorában egyértelműen kimutatható a felvízi koncentrált emberi beavatkozások (vízlépcsők) távolhatású hordalékmérleg hiánynövelő hatásai, valamint a nagy árvizek hordalékmérleg hiánycsökkentő szerepe, - a hordalékmérleg hiánytnövelő emberi tevékenység hatásának a maximuma általában a beavatkozás, vagy az azt követő évben alakul ki; a hatást a rákövetkező években csökkenő irányzat jellemzi. 3. A mederanyag változásai A Dunaföldvár-déli országhatár közötti 125 km hosszú Duna-szakasz 62 VO nyilvántartási mederszelvényében 1970-ben és 1997-ben azonos helyeken, szelvényenként 7-7 mederanyag mintát vettek (IV. táblázat). A mederanyag jellemző paraméterei és szemcseösszetételi görbéi - nemzetközi viszonylatban is egyedülálló medermorfológiai adatbázis - jelentős összehasonlító vizsgálatot tesznek lehetővé (1VITUKI 1971, 1999). A két mederanyag felmérés között eltelt 27 éves időszakban bekövetkezett természeti és emberi hatások eredőjeként alakult mederanyag-összetétel változását az egyes nyilvántartási szelvényekre meghatározott átlagos szemcseátmérők összevetése alapján számszerűen értékelhetjük. AIV táblázatban összefoglalt szerinti átlagos szemcseátmérők, valamint a 27 év alatt bekövetkezett változások (növekedés, csökkenés) statisztikai vizsgálata alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők: - a vizsgált 125 km hosszú mederszakaszon kialakított 62 nyilvántartási mederszelvény közül 36 szelvényben (58%) az átlagos szemcseátmérő növekedett ( + 1,19 mm), 26 szelvényben (42%) csökkent (-0,16 mm) a növekedés (durvulás) mértéke 7,43-szorosa a csökkenésnek (finomodásának), ami a szelektív medererózióval hozható kapcsolatba, - a 125 km hosszú mederszakaszra vonatkozó átlagos szemcseátmérő 1970-ben 1,98 mm, 1997-ben 2,24 mm, az átlagos növekedés (durvulás) mértéke +0,26 mm (+13%), - a hossz-szelvény mentén Dunaföldvártól a folyásirányban haladva a szemcseátmérők 10-10 VO szelvényre átlagolt értékeit 1970-ben az országhatárig monoton csökkenő tendencia, 1997-ben Bajáig terjedő monoton csökkenés jellemzi; Bajától az országhatárig a mederanyag kismértékű durvulása jellemző. A dunaföldvári 41 V.O. szelvény (/. ábra) és a dombori 66 V.O. szelvény (2. ábra) összehasonlítása jól érzékelteti a 27 év alatt bekövetkezett mederanyag össze-tétel változásokat.