Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

620 Déri József II. táblázat folytatása Evek Hordalékhozam Hordalék-mérlegek Evek Dunaújváros ( 1 ) Baja (2) Mohács (3) (l)-(2) (2)-(3) (l)-(3) Evek 10

6 m

3/év 10

6 m'/év 1990 0,72 3,14 0,65 -2,42 +2,49 +0,07 1991 3,02 3,51 2,20 -0,49 + 1,31 +0,82 1992 2,74 4,37 2,22 -1,63 +2,15 +0,52 1993 2,30 3,90 1,71 -1,60 +2,13 +0,53 1994 3,35 4,77 2,72 -1,42 +2,05 +0,63 1995 5,20, 7,66 4,32 -2,46 +3,34 +0,88 1996 3,23 6,14 2,97 -2,91 +3,17 +0,26 Atlagok 1931/40 6,50 10,16 C) -3,66 О О 1955/64 4,67 5,08 2,71 -0,41 +2,37 + 1,96 1965/74 6,20 7,49 3,77 -1,29 +3,72 +2,43 1975/84 3,60 5,90 2,70 -2,90 +3,20 +0,90 1985/94 2,83 4,75 2,18 -1,92 +2,57 +0,65 1995/96 4,32 5,86 2,88 -1,54 +2,98 + 1,44 Összegzett 1955/77 121,65 201,57 100,06 -79,22 + 101,51 +21,59 1955/96 181,44 245,97 120,85 -64,53 + 125,12 +60,39 hordalékhozamok tíz éves átlagai jelentős mértékű, monoton hordalékcsökkenést jeleznek, ami felvízi eredetű hordalékvisszatartás eredményeként értelmezhető, - az 1955-1996 közötti 42 éves időszakban a dunai mérőállomásokon (Dunaújváros, Baja, Mohács) rendre 181, 246, illetve 121 millió m

3 lebegő anyag vonult le, ami azt jelenti, hogy a Dunaújváros és Baja közötti Duna-szakaszon 65 millió m

3 lebegő hordalék hiány (kimosódás), a Dunaújváros és Mohács közötti folyamszakaszon 61 millió m

3 lebegő hordalék-többlet (felhalmozódás) és a Baja-Mohács közti Duna-mederben 125 millió m

3 hordalék-többlet (felhalmozódás) keletkezett, - a vizsgált Duna-szakasz hordalékhiányos (Dunaföldvár-Baja), és hordaléktöbbletes (Baja-Mohács) részekre osztható (a többlet közel kétszerese a hiánynak), - a lebegő hordalékhozam hosszú távú, sok évi mérlege nagy valószínűséggel magyarázza a hordalékhiányos folyamszakaszon kialakult medermélyülést. 2.3. Görgetett és lebegtetett hordalék Az /. és a II. táblázat adatainak felhasználásával szerkesztett III. táblázat a Dunaújváros és Baja közötti Duna-szakaszra vonatkozó hordalékmérlegek hosszú-távú alakulását szemlélteti a legjelentősebb emberi beavatkozások (felvízi, külföldi víz-