Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

618 Déri József Az 1931/40 évtizedre vonatkoztatott közepes értékeket a mérési eredményekre támaszkodva a vízállás gyakoriságok figyelembevételével számították ki. Mivel az 1931/40 évtizedben egyenletes eloszlásban fordultak elő nedves, közepes és száraz víz-járású évek, az évtizedre számított értékek közepesnek tekinthetők. Célszerű megjegyezni, hogy 1978-tól kezdődően szünetel a görgetett hordalék mérése. Az I. táblázat adatai alapján megállapíthatjuk: - a vizsgált folyamszakaszt a víz- és hordalékjárástól függő mértékben maximum 20400 m

3/év, minimum 0 m

3/év, átlagosan 9400 m

3/év görgetett anyaghiány jellemzi, - szembetűnő, hogy a vizsgált 23 év közül 3 kivételével mindegyiket mérleghiány jellemzi, kiugróan nagymértékű görgetett anyaghiányos évcsoport alakult ki az 1956. évi jeges árvizet, valamint az 1965. évi nagy dunai árvizet követően, - a vizsgált 23 év alatti teljes időszakban a vizsgált Duna-szakaszon összesen 188 600 m

3 görgetett anyaghiány keletkezett; ez a hiány hozzájárult a folyamszakasz kisvízi mederkimélyüléséhez, valamint a mederanyag-összetétel helyi megváltozásához. 2.2. A lebegtetett hordalék A Duna által szállított lebegtetett hordalékszemcsék mérete és tömege, illetve ezek változási tendenciája jelentős tényező a vizsgált kisesésű folyamszakasz mederviszonyainak alakulásában, valamint a kritikus mederszakaszok (gázlók, kimélyülések, kimosódások,...) kialakulásában. A lebegetett hordalékhozamok és hordalékmérlegek hosszú távú változási tendenciájának, valamint hossz-szelvény menti alakulásának a vizsgálatához Dunaújváros, Baja és Mohács hidrometriai állomásaira vonatkozó víz- és hordalékhozammérési alapadatokat használtunk fel. Ezekre az állomásokra a Vízrajzi Évkönyv sorozat 1955-től kezdődően közli a lebegtetett hordalék éves mennyiségét, ami vizsgálatunkhoz alapul szolgál. Baja esetében 1978-1996, Mohács esetében 1955-1977 közötti részidőszakokban adathiánnyal kell számolni. Ezekre a részidőszakokra vízés hordalékhozam idősorainak a felhasználásával adathiány-pótlást végeztünk. A II. táblázatban összefoglalt lebegtetett hordalékhozam- és hordalékmérlegidősorok elemzése alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők: - a reprezentatívnak tekintett 1931/40 évtizedre vonatkozó hordalékhozam átlaghoz viszonyítva az általunk vizsgált idősorok (1955-1996) egészében, illetve egyes évtizedeiben a hordalékhozamok átlagai mindhárom mérőállomás esetében számottevően kisebbek, ami jelentős mértékű felvízi eredetű hordalékhozam-visszatartásra utal, - szembetűnő az éves hordalékhozamok nagyságrendi ingadozása és a kiemelkedő árvizes évek (1956, 1965) és a követő néhány év kiugróan nagy hordalékszállítása (egy-egy nagy dunai hordalék-hullám több év alatt vonul le), - figyelemre méltó, hogy a Dunaföldvár-déli országhatár közötti Duna-szakasz belépő szelvényét helyettesítő Dunaújváros mérőállomásra vonatkozó lebegő