Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

616 Déri József nés mértékét. Megállapították, hogy a 3000 m

3/s vízhozam levonulási szintje 0,20 mrel alacsonyabb lett (Csorna 1987). Az ipari mederkotrás nem része a folyószabályozásnak, az esetek döntő hányadában nem is szolgálja a vízgazdálkodás érdekeit, sőt azokkal ellentétben áll. A Dunán Nagymaros és Budafok között, valamint Paks és a Sió-torkolat között a meder és a vízhasznosítás védelme érdekében mederkotrási tilalmat vezettek be (Laczay 1987). Szükségessé vált a mederkotrások és a folyószabályozás környezeti hatásvizsgálati módszereinek a kidolgozása és alkalmazása a parti szűrésű vízbázisok fokozott védelme érdekében. A hordalékjárás jelentős mértékű megváltozása miatt szükséges, hogy a parti szűrésű folyamszakaszokban a mederkotrások és a szabályo-zási művek távolhatását és összefüggéseit módszeresen értékeljék (Laczay 1988), ugyanis a magyarországi parti szűrésű vízkivétel zöme a Duna Nagymaros és Ercsi közötti szakaszára összpontosul. A folyamszabályozás, a kavicskotrás és a parti szűrésű víztermelés közötti érdekellentétek ezen a Duna-szakaszon a legélesebbek. Ezen a szakaszon különös figyelmet érdemel a hordalékjárás változásainak és hatásainak értékelése (László 1987). A hordalékjárás megváltozása következtében változik a parti szűrésű víztermelés mennyiségi és minőségi feltételrendszere. A szelektív medererózió hatásának kitett parti szűrésű sávban növekedhet a kitermelhető vízhozam, de csökken a szűrőhatás és így növekszik a vízminőség-romlás kockázata. A mederkolmatáció hatása alá került parti szűrésű térségben lecsökken a beszivárgás sebessége, csökken a víztermelés és változik a vízminőség. Szükségessé vált a hordalékjárás-változás mennyiségi és vízminőségi hatásvizsgálata a parti szűrésű rendszerekben (László-Homonnayné-Zimonyi 1987, László, 1996). A Paksi Atomerőmű hűtővízellátásának biztonsága szükségessé tette a paksi Duna-szakasz mederváltozásának, hordalékjárásának, víz- és jégjárásának az összefüggő, komplex vizsgálatát és a lehetséges változások előrejelzését (Laczay, 1996, Delft-VITUKI 1996). A hordalékmozgás és a mederalakulás numerikus modellvizsgálata alapján készült előrejelzés a Paks alatt várható medererózió és vízszintsüllyedés jelentőségére hívta fel a figyelmet. A modellvizsgálat eredményeként a kockázatelemzők érdeklődésének középpontjába került a felvízi folyamszakaszon végzett mederkotrás időben elhúzódó, késleltetett, lefelé teijedő hatása, a másodlagos vízszintsüllyedés hatásának jelentősége. A legújabb holland vizsgálatok alátámasztották azt a korábbi magyar véleményt, amely szerint a Paks fölötti mederkotrások, valamint a felvízi eredetű hordalékhiány vízszintsüllyesztő kedvezőtlen hatása a következő két évtizedben elérheti a paksi hűtővízkivétel térségét, ami megelőző ellenintézkedéseket tesz szükségessé (Laczay 1996). 2. A hordalékszállítás változásai 2.1. A görgetett hordalék A Duna a Dunaföldvártól a déli országhatárig teijedő szakaszán a görgetett hordalék részaránya a teljes hordalékmérlegben csekély. Az 1956-1985 közötti vizsgálati időszakban a görgetett hordalékhozam sokévi átlaga Nagymarosnál 10 millió