Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

4. füzet - Szlávik Lajos: Az ezredforduló árvizeinek és belvizeinek hidrológiai jellemzése

Az ezredforduló án'izeinek és belvizeinek hidrológiai jellemzése 551 gusztus 7-10. között jelentős csapadékkal sújtotta a Cserehátot, ami komoly helyi vízkár­ral járt. Az átmenetileg csökkenő csapadék után, az osztrák és bajor területek részvíz­gyűjtőjén helyenként 2-300 mm-t is meghaladó eső hullott. Magyarországon is több he­lyen annyi csapadék hullott, mint más években egész augusztusban. A Dunán és mellékfolyóin heves áradások indultak, melyek Németországban és Ausztriában számos településen, köztük műemlékekben gazdag, ősi városokban is katasztrófát okoztak. Több tízezer ember kitelepítéséről kellett intézkedni és az áradás emberéleteket is követelt. A vízrajzi előrejelzések szerint várható volt, hogy a kialakuló árhullám a Budapest feletti Duna-szakaszon és a fővárosnál is meghaladja az addig észlelt legmagasabb víz­szinteket, Budapest alatt III. fokú, vagy az alatt maradó árhullámra kellett számítani. Az utóbbi 100 év legmagasabb vízállása Budapestet is veszélyeztette, ezért Észak­Buda, Észak-Pest, Dél-Buda és a Maigitsziget területén III. fokú árvízvédelmi készültség bevezetése vált szükségessé. Az augusztusban levonuló dunai árhullám Budaj?estig sorra megdöntötte a ko­rábban mért legmagasabb vízszinteket. A Dunán a Budapest alatti szakaszig az ed­digi legnagyobb vízszint alakult ki (Nagyhajósnál +94 cm, Komáromnál +20 cm, Esztergomnál +31 cm, Nagymarosnál +25 cm, Budapestnél +3 cm; Bajánál a tetőző vízszint 52 cm-rel elmaradt az eddigi legnagyobb értéktől). A Kormány augusztus 15-én megállapította a veszélyhelyzet fennállását Győr­Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest megye, valamint Budapest főváros te­rületére. A Kormány a veszélyhelyzetnek megfelelően, a Dunán Rajkától Budapes­tig, valamint a mellékfolyók torkolati szakaszaira rendkívüli készültséget rendelt el. A vízügyi védekezés augusztus 26-ig, amikor Mohácsnál az árhullám az I. fokú ké­szültségi szint alá süllyedt. 2002 márciusában már volt egy jelentős árhullám a Dunán, amely Budapestnél a minden eddigi 8. legnagyobb jégmentes vízszinttel tetőzött. Budapestnél az elmúlt 50 évben fordult elő a kilenc eddigi legnagyobb árhullámból hat. 2002-ben példát­lan hevességű volt az áradás. A tetőző vízhozamok is meghaladták, illetve megkö­zelítették az eddigi legnagyobb értékeket (10 000-8600 m-Vs). 1998 novembere és 2001 márciusa között, 28 hónap alatt 4 jelentős árvíz vonult le a Tiszán és egyes mellékfolyóin - folytatódott az árvízszintek emelkedő tenden­ciája. Egy-egy jelentős árvíz után rendre felvetődik: törvényszerű-e az árvizek szintjé­nek emelkedése, a szélsőségek fokozódása, van-e a Tiszán és mellékfolyóin ilyen emel­kedő irányzat? A tapasztalati adatok több szelvényben is az árvízszintek emelkedé­sét mutatják. Az 1. és 2. ábrán - szemléltetésként - a Tisza és néhány mellékfolyó­ja vízmércéjén észlelt legnagyobb jégmentes tetőző vízszintek (LNV) növekedésére mutatunk be néhány példát. A kiváltó okok sokrétűek, de számos leegyszerűsítéssel és tévhittel is találkozunk. Ilyen például az erdőborítottság szerepének értékelése. Az árvízi lefolyás szempontjá­ból az erdők mennyiségi és minőségi mutatói - nem drasztikus mértékben ugyan ­de egyértelműen kedvezőtlenül változtak a Felső-Tisza vízgyűjtő területén. Az el­múlt évszázadban - a számítási és nyilvántartási bizonytalanságokat is figyelembe véve - a vizsgált vízgyűjtőn az erdők területe 17-20%-kal csökkent. A külföldi er-

Next

/
Thumbnails
Contents