Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

4. füzet - Szlávik Lajos: Az ezredforduló árvizeinek és belvizeinek hidrológiai jellemzése

Az ezredforduló án'izeinek és belvizeinek hidrológiai jellemzése 551 gusztus 7-10. között jelentős csapadékkal sújtotta a Cserehátot, ami komoly helyi vízkárral járt. Az átmenetileg csökkenő csapadék után, az osztrák és bajor területek részvízgyűjtőjén helyenként 2-300 mm-t is meghaladó eső hullott. Magyarországon is több helyen annyi csapadék hullott, mint más években egész augusztusban. A Dunán és mellékfolyóin heves áradások indultak, melyek Németországban és Ausztriában számos településen, köztük műemlékekben gazdag, ősi városokban is katasztrófát okoztak. Több tízezer ember kitelepítéséről kellett intézkedni és az áradás emberéleteket is követelt. A vízrajzi előrejelzések szerint várható volt, hogy a kialakuló árhullám a Budapest feletti Duna-szakaszon és a fővárosnál is meghaladja az addig észlelt legmagasabb vízszinteket, Budapest alatt III. fokú, vagy az alatt maradó árhullámra kellett számítani. Az utóbbi 100 év legmagasabb vízállása Budapestet is veszélyeztette, ezért ÉszakBuda, Észak-Pest, Dél-Buda és a Maigitsziget területén III. fokú árvízvédelmi készültség bevezetése vált szükségessé. Az augusztusban levonuló dunai árhullám Budaj?estig sorra megdöntötte a korábban mért legmagasabb vízszinteket. A Dunán a Budapest alatti szakaszig az eddigi legnagyobb vízszint alakult ki (Nagyhajósnál +94 cm, Komáromnál +20 cm, Esztergomnál +31 cm, Nagymarosnál +25 cm, Budapestnél +3 cm; Bajánál a tetőző vízszint 52 cm-rel elmaradt az eddigi legnagyobb értéktől). A Kormány augusztus 15-én megállapította a veszélyhelyzet fennállását GyőrMoson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest megye, valamint Budapest főváros területére. A Kormány a veszélyhelyzetnek megfelelően, a Dunán Rajkától Budapestig, valamint a mellékfolyók torkolati szakaszaira rendkívüli készültséget rendelt el. A vízügyi védekezés augusztus 26-ig, amikor Mohácsnál az árhullám az I. fokú készültségi szint alá süllyedt. 2002 márciusában már volt egy jelentős árhullám a Dunán, amely Budapestnél a minden eddigi 8. legnagyobb jégmentes vízszinttel tetőzött. Budapestnél az elmúlt 50 évben fordult elő a kilenc eddigi legnagyobb árhullámból hat. 2002-ben példátlan hevességű volt az áradás. A tetőző vízhozamok is meghaladták, illetve megközelítették az eddigi legnagyobb értékeket (10 000-8600 m-Vs). 1998 novembere és 2001 márciusa között, 28 hónap alatt 4 jelentős árvíz vonult le a Tiszán és egyes mellékfolyóin - folytatódott az árvízszintek emelkedő tendenciája. Egy-egy jelentős árvíz után rendre felvetődik: törvényszerű-e az árvizek szintjének emelkedése, a szélsőségek fokozódása, van-e a Tiszán és mellékfolyóin ilyen emelkedő irányzat? A tapasztalati adatok több szelvényben is az árvízszintek emelkedését mutatják. Az 1. és 2. ábrán - szemléltetésként - a Tisza és néhány mellékfolyója vízmércéjén észlelt legnagyobb jégmentes tetőző vízszintek (LNV) növekedésére mutatunk be néhány példát. A kiváltó okok sokrétűek, de számos leegyszerűsítéssel és tévhittel is találkozunk. Ilyen például az erdőborítottság szerepének értékelése. Az árvízi lefolyás szempontjából az erdők mennyiségi és minőségi mutatói - nem drasztikus mértékben ugyan de egyértelműen kedvezőtlenül változtak a Felső-Tisza vízgyűjtő területén. Az elmúlt évszázadban - a számítási és nyilvántartási bizonytalanságokat is figyelembe véve - a vizsgált vízgyűjtőn az erdők területe 17-20%-kal csökkent. A külföldi er-