Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

4. füzet - Nováky Béla: Éghajlat és víz: bizonyosság és bizonytalanság

Vízügyi Közlemények, l.XXXV. évfolyam 2003. évi 3. füzet ÉGHAJLAT ÉS VÍZ: BIZONYSÁGOK ÉS BIZONYTALANSÁGOK DR. NOVÁKY BÉLA Az üvegházgázok légköri koncentrációjának az emberi tevékenységek hatására bekövetkező növekedése az üvegházhatás erősödéséhez vezet, aminek következtében emelkedik a globális hőmérséklet, fokozódik a vízkörforgás intenzitása, és ezzel együtt - a Föld egészét tekintve - nő a csapadék. Az üvegházhatás növekedése következtében várhatóan változik a Föld éghajlata. Az éghajlatváltozás korunk egyik legnagyobb kihívása lehet a társadalom és a gazdaság számára, különösen az időjárásra ma is érzékeny gazdasági területeken, mint amilyen a vízgazdálkodás is. Az éghajlatváltozás hatása a vízgazdálkodásra elsősorban a hidrológiai adottságokon keresztül érvényesül, a várható hatások mértékét, a hatások előrejelzési lehetőségét azonban számos bizonytalanság terheli. 1. Az éghajlat-víz kapcsolata és bizonytalanságai A hidrológiai adottságok, minden kétséget kizáróan, szorosan kapcsolódnak az éghajlati adottságokhoz, jellemzői az idő és a tér minden léptékében követik az időjárási elemek, elsősorban a csapadék és hőmérséklet időbeli változását. A kapcsolatok meglétét mind a műszeres észlelések korának, mind az azt megelőző korok tapasztalatai egyértelműen alátámasztják. Vizeink járása vízfajtától függetlenül követi az éghajlatunknak a mérsékelt égövre jellemző évszakos változását, aminek megfelelően az őszi-téli félév a nedvesség felhalmozódás, a tavaszi-nyári félév a nedvesség fogyasztás időszaka. A csapadék és a hőmérséklet évi ingadozása jól nyomon követhető vizeink évi változékonyságában: a mindenkori időjárásnak megfelelően vízbő és vízben szegény évek váltakozása figyelhető meg. Az éghajlat és a víz kapcsolatának történelmi időkből vett kiváló példája a Balaton vízszintjének ingadozása. A tó vízszintje a honfoglalás körüli szárazabb és melegebb éghajlat idején a mainál alacsonyabb volt, míg a későbbi, ún. kis jégkorszakban, amikor az éghajlat csapadékosabb és hűvösebb lett, a vízszint jelentősen megemelkedett és mintegy 5-6 m-rel magasabb lehetett a mainál. Nem kétséges az sem, hogy hidrológiai adottságainkat az éghajlat mellett, sokszor annak hatását is meghaladó mértékben az emberi tevékenységek is befolyásolják. A XIX. századi nagy vízszabályozások a Kárpát-medence belsejének, különösen az Alföldnek a vízrajzi arculatát szinte átrajzolták, és ezért itt a hidrológiai adottságok közel sem tekinthetők természetesnek. Kevésbé nyilvánvaló és ezért talán az ismeretünk is kisebb arról, hogy a csak közvetve, a térszíni adottságokon (domborzat, talaj, geológia, növényzet) keresztül érvényesülő emberi hatások miként változtatták és változtatják meg természetes hidrológiai adottságainkat. Jóllehet az éghajlat és a emberi tevékenységek hidrológiai adottságokat módoA kézirat érkezett: 2004. IV. 20. Dr. Nováky Béla hidrológus mérnök a Szent István Egyetem docense.