Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Könyvismertetés 527 témákról, amelyek összefoglalt formában ma nem hozzáférhetők, amelyeket egy új árvízvédelmi kézikönyvben a közeljövőben indokolt közzétenni. A tanulmány anyagát - az 1. fejezetet jelentő bevezetőt követően - a szerző 10 fejezetre tagolta: A 2. fejezet (Árvizek és kártételeik) áttekinti az árvíz jelentőségét a természeti katasztrófák sorában, Magyarország árvíz-veszélyeztetettségét, a magyarországi folyók vízjárásának, árvizeinek jellemzését, az árvizek paramétereinek változását és az árvizek kártételeit Magyarországon. A 3. fejezet (A magyarországi ármentesítés és árvízvédelem története) összefoglalja a vízi munkálatok történetét a Kárpát-medencében a kezdetektől a XVIII. század közepéig, a Tisza szabályozásának ügyét, végrehajtását és történelmi jelentőségét, valamint a Duna és mellékfolyói szabályozásának rövid történetét. A 4. fejezet (Az árvízvédelmi müvek rendszere; az árvízvédelem és átvízvédekezés módszerei) ismerteti az ármentesítés módszereit, az árvízvédelmi művek rendszerét Magyarországon. Az utóbbi két évtized egyik kiemelt fontosságú témaköre az árvízvédelemben a töltések állapota, az árvízvédelmi biztonság geotechnikai kérdései. Áttekintette az árvízvédekezés módszereit, eszközeit és anyagait a hazai árvízvédelmi gyakorlatban. Az 5. fejezet (Az árvízvédelem intézményrendszere) részletezi az árvízvédelem és árvízvédekezés jogszabályi alapjait és hátterét, az intézményi kereteket és a védelmi szervezet kérdéseit, az árvízvédelem és -védekezés finanszírozását, az árvízvédelmi fejlesztések tervezését és költségeit, az árvízvédelem és a nyilvánosság kérdéseit és végül Magyarország határvízi kapcsolatait, árvízvédelmünk nemzetközi vonatkozásait. A 6. fejezet (Árvízi kockázatelemzés) tartalmazza az árvizek gazdasági hatásait, az árvízkárok természetét, a mértékadó árvíz meghatározásának és felülvizsgálatának kérdését, az árvízveszélynek kitett területek meghatározását és műszaki-gazdasági jellemzését, az árvízvédelmi biztonság és kockázat értelmezését és meghatározásának módszereit, valamint az árvízi kockázati térképezés alkalmazására vonatkozó szempontokat és elgondolásokat. A 7. fejezet (Az árvizek előrejelzése) összefoglalja az árvízvédelem informatikai kiszolgálásának kérdéseit, az árvizek előrejelzésének jelenlegi hazai helyzetét, a fejlesztések aktualitását, stratégiáját. A 8. fejezet (Az árvízvédelem ökológiai vonatkozásai) áttekinti a természetvédelem és az árvízvédelem kapcsolatát, a napjainkban a figyelem előterében lévő kérdéseit, így a folyók hullámterének szerepét és hasznosítását, a hullámterek ökológiai szerepét, a „zöld folyosó" programot. A 9. fejezet három esettanulmányt mutat be: A szükségtározást, mint az árvízvédelmi fejlesztések egy lehetséges módszerét a Körösökön; Az 1998. novemberi és 1999 március-áprilisi tiszai átrizek alapján levonható tapasztalatokat, következtetéseket; valamint Az árvízi helyzetek szimulációját és az árvízvédelmi fejlesztések szemp ntjait a Felső-Tiszán. A 10. fejezet áttekinti a hazai árvízvédelem nyitott kérdéseit és a jövő árvízvédel-