Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
518 Pálfai Imre és az ezzel kapcsolatos vízrendezési, belvíz-elvezetési, területhasznosítási döntéseknél - a fiK-mutató mellett - célszerű megvizsgálni és figyelembe venni a térség termőhelyi értékét is, amit pl. a Tisza-völgy újabb keletű belvízvédelmi koncepciójának kidolgozásakor (VÍZITERV 1999), de más vizsgálatoknál is ( THESIS 2002) megtettek. Külön kategóriát képeznek a települések belterületei, amelyekre vonatkozóan országos belvíz-veszélyeztetettségi térképünk - a térkép adatbázisának hiányosságai miatt, de méretarány problémák miatt is - nem nyújt kellő felvilágosítást. Itt mindig egyedi vizsgálatra van szükség. E tekintetben bizonyos támpontot ad a vízügyi igazgatóságok legutóbbi fölmérése (KvVM 2003). 3. Módszertani fejlesztési lehetőségek Magyarország itt bemutatott belvíz-veszélyeztetettségi térképét újabb vizsgálatokkal bizonyára pontosabbá lehetne tenni. A fejlesztésnek két fő útja lehetséges. Egyrészt az elkészült belvíz-veszélyeztetettségi térkép finomítása az 1980 utáni belvízi elöntések térképes anyagainak feldolgozásával, különös tekintettel az 1999. és 2000. évi nagy belvizekről készült légi és űrfelvételekre. Másrészt új térkép készítése is szóba jöhet, mégpedig azoknak az ígéretes módszereknek az alkalmazásával, amelyek a belvízi veszélyeztetettség különbségeit tükröző térképet a belvízképződést befolyásoló főbb tényezők számításbavételével, korszerű térinformatikai módszerrel és eszközökkel állítják elő. Ezekre már részben utaltunk az irodalmi áttekintésnél (Thyll-Bíró 1999, Bimetal. 2000, Bíró-Tamás-LénáH 2001, Env-in-Cent 2001. HA KI 2002), de hivatkozhatunk egy újabb keletű munkára is (Pálfai 2003b, HAKI 2003), amelynél hat fő tényező (a hidrometeorológiai, a domborzati, a talajtani, a földtani, a talajvíz- és a földhasználati tényező) digitális térképének, valamint a tényleges elöntések gyakorisági térképének egyidejű figyelembevételével szerkesztették meg Csongrád és Békés megye Körösökön túli területének belvíz-veszélyeztetettségi térképét. Köszönetnyilvánítás: E helyen is köszönetemet fejezem ki a vízügyi igazgatóságok mindazon munkatársainak, akik Magyarország belvíz-veszélyeztetettségi térképének megszerkesztéséhez adatokat szolgáltattak, illetve a térképkészítés különböző fázisaiban részt vettek. Külön köszönöm Herczeg Árpád (Heteria Kft.) közreműködését, aki a „kézi" módszerrel megszerkesztett térkép digitális változatát elkészítette. IRODALOM Alföldi L.: Víz, víz, víz. A magyar vízgazdálkodásról. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. 1998. AQUA + NATURA: Alapozó tanulmány a Kisalföld belvíz-veszélyeztetettségi térképének megszerkesztéséhez. AQUA+NATURA Mezőgazdasági és Vízügyi Betéti Társaság (témafelelős: Bárdy P.), Győr, 1998. ATIVIZIG: A belvízi veszélyeztetettség és a természeti tényezők kapcsolatának feltárása, értékelése. 1990. évi beszámoló és összefoglaló az 1986-1990. évi munkákról (témafelelős: Pálfai I.). Kézirat. Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (témafelelős: Pálfai I.), Szeged, 1990. ATlVÍZtG: A Kisalföld belvíz-veszélyeztetettségi térképének kidolgozása. K+F feladat. Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 1998.
