Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

488 Sipos Gy.-Kiss 7." mentes időszakhoz köthető, hiszen a kis- és középvizes időszak kedvez az akkumu­lációs folyamatok felerősödésének és a fonatos zátonyképződésnek. Ez a év ele­gendő volt arra is, hogy a sarjak megerősödjenek, túléljék az 1962-es árvizet (közel két hónapig nagyvíz volt), és a zátonyt végleg stabilizálják, szigetté alakítsák. A sziget épülésének következő időszaka az 1970-es árvízhez köthető. Ekkor a már meglevő szigetfelszínhez a megtelepedett fák mögötti lassúbb vízben épült az a keskeny uszály, amelynek a maradványai jelenleg is megfigyelhetők. A két felszín nemcsak a legidősebb, de a legnagyobb magasságú is, hiszen ez az őket elborító illet­ve létrehozó árvíz rekordmagasságot (6,24 m) és hosszúságot (közel 5 hónap) ért el. Az 1974-es és 198l-es árvizek és az őket követő középvizes időszakok teremtet­ték meg a feltételeit a következő szigetépülési periódusnak, amelyek egy viszonylag széles sávot kapcsoltak a korábbi szigetmaghoz. Mindkét árvíz „csupán" 5,20 m ma­gasságú volt. ezért ez a szegély közel fél méterrel alacsonyabb, mint az idősebb részek. Az 1985-ös és 1988-as árvizek igaz viszonylag hosszan elhúzódtak (63 illetve 41 nap), azonban ezalatt nem mértek túl magas vízállásokat. Ezért ekkor egy-egy kes­keny sávval nőtt a szigetek területe, ezek ma is egy lépcsővel különülnek el az idő­sebb felszínektől. A 90-es évek közepétől kezdődően igen alacsonyak a vízállások, a sziget ala­csonyabb részeire is betelepedtek a füzek, amelyek segítették az akkumulációs fo­lyamatokat. a sziget további növekedését. Megállapítható, hogy a fák kora jó egyezést mutat a szigetépüles főbb idősza­kaival, rendszerint az akkumulációt követő, alacsonyabb vízállású években már megjelennek a fák a friss homok- illetve agyagfelszíneken. Mindkét szigetnél jól nyomon követhető volt épülésük tendenciája: A legidősebb fák - így a szigetek leg­idősebb felszínei is - a felső csúcson állnak, a legfiatalabb fák a szigetek alsó végén találhatóak (6. ábra). A keresztszelvények tanúsága szerint a szigetek balról jobbra is egyre fiatalodnak: míg a sodorvonal felé eső part folyamatosan pusztul, addig a túloldal folyamatosan épül. A térinformatikai vizsgálat és a dendrológiai felmérés kö­zel azonos eredményt adott a szigetépülés időszakaira. Ugyanakkor az is nyilvánvaló­vá vált, hogy míg a légifotók, térképek és GPS mérések pontos térbeli adatokkal Az épülés periódusai: ЗШ1 1963 5Ш 1985 tereplépcső Ш1 1971 1988-91 •—•—•—• eróziósfal SSS 1982 1994-95 1985 vizsgált fa. ill. meg­• telepedésének ideje 6. ábra. Az apátfalvi nódusz I. számú szigetének épülése Figure 6. Development of island I of the Apátfalva section Hi Id 6. Aufbauprozeß der Insel Nr. I des Nodus von Apátfalva рис. 6. Развитие острова I апатфалвайского нодуса

Next

/
Thumbnails
Contents