Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Szigetképződés és -fejlődés a Maros határszakaszéin 479 /. ábra. /I Maros folyó Apátfalvánál a XVIII. század végén Figure I. The River Maros at Apátfalva in the end of tlic I Sill Century Iii hl I. Der Fluß Maros bei Apátfalva am linde des XVIII. Jh. рис. I. Река Mapoui у с. Апатфална n концу XVIII пека si munkálatok sajátossága, hogy az ármentesítés általában megelőzte a középvízi szabályozást. Több évtizedes késedelem után végül átfogó munkálatokat indítottak a középvízi szabályozás terén is, s míg l<S47-ig mindössze 5 átvágás készült el a Lippa és Szeged közötti szakaszon, addig 1854-56-ban 24 átmetszést sikerült kivitelezni ugyanitt, s végül néhány újabb átvágást követően a 260 km hosszú szakaszt 172 km-re csökkentették. Nagylak és Szeged között - tehát a mai magyarországi szakaszon - összesen 13 átvágás készült el és a folyó 86 km-ről 50 km-re rövidült (Mike 1991). Az átvágások hatása árvízvédelmi szempontból általában kedvezőnek minősíthető (Mike 1991), hiszen az esés megnőtt, a meder beágyazódott. Ugyanakkor a partok rombolása tovább folyt, a hordalék lerakódott, zátonyok, szigetek képződtek. Ennek egyik oka, hogy a Maros Nagylak-Makó közötti, országhatárt alkotó szakasza a trianoni szerződés óta gyakorlatilag magára hagyott, szabályozatlan, s éppen ezért a korábbi szabályozási munkálatok eredményezte szemiantropogén folyamatok felerősödve érvényesülnek rajta. A szabályozások eredményeként az azelőtt főként meanderekkel jellemezhető egység 20%-a egyenesnek, további 25%-a álkanyarnak minősül, azaz az 50 km-es hossz csaknem fele nem éri el a valódi kanyarokra vonatkozó feltételek alsó határát. Ez kedvez a lokális fonatos jelleg és a medertágulatok kialakulásának, hiszen а/ esés növekedésével, hasonló hordalékszállítási mutatók mellett a természetes vízfolyások hajlamosabbak az utóbbi, energiaemésztő mintázatot követni (Gregoty et al. 1973. West 1978. Leopold-Wolman 1957). E sajátos rendszer kialakulása természetesen több más tényező egybeesését is feltételezi, példaként a vegetáció vagy a partfalak állékonysága említhető. A kutatás a Maros Apátfalva és Nagyjak közötti meanderekkel és álkanyarok-