Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Borza T.: A Körös-toroki Tisza-kanyar rendezése

456 Borza Tibor ('Csorna 1973). A Hármas-Körös torkolata ennek a követelménynek nem felel meg, ezért alatta visszaáramlások alakulnak ki, a Tiszán - különösen magas vízállásnál visszaduzzasztás tapasztalható. A kialakuló, ún. „forgók" hatására jelentős kimélyülések keletkeznek - közvetlenül a mederoldal előtt - ami a part leszakadásához, kikagylósodásához vezet. Ez a jelenség a kanyar túlfejlődésével jár, ami egy öngerjesztő folyamat és jelentős mederelfajulást eredményezhet. A partszakadás, mederelfajulás csupán a partszakasz bevédésével nem oldható meg, meg kell szüntetni a kiváltó okot is, ezért a torkolati szakasz teljes rendezése szükséges. A rendezés célja: - a beavatkozással érintett folyószakaszon olyan rendezett áramlási viszonyok megteremtése, amelynek hatására a meder sodorvonal-változásának folyamatai változó tiszai és körösi vízhozamok esetében is, szabályozottá válnak, - a szakasz jelentős bal parti eróziójának megszüntetése és állékonyságának megteremtése, - a csongrádi strand porondjának megőrzése, rendezése a területén belüli műszaki beavatkozás nélkül, - a strand és torkolati szakaszon az előírt hajózóút szélességének biztosítása, - a megfelelő áramlási viszonyok megteremtésével a rendezéssel érintett szakasz hatásterületén elhelyezkedő, kapcsolódó folyószakaszok állékonyságában történő kedvezőtlen változások mértékének csökkentése. 1. Kisminta kísérletek A torkolati szakaszról a tervezést megelőzően két kisminta vizsgálat is készült. Az első során a VITUKI 1986-ban - összehasonlító elemzést készített a Csongrád alatti szakasz módosulásairól; -az 1984. évi méréseket feldolgozva mélységvonalas helyszínrajzot készített, meghatározta a sebesség-eloszlásokat a Tisza nyolc és a Hármas-Körös-torkolat három különböző szelvényében és értékelte a lebegtetett hordalékmérések eredményeit az áramlási viszonyok alakulása szempontjából; - természethű, mozgómedrű kismintát készített; - a modellen megvizsgálta az adott áramlási viszonyokat és a torkolat akkori várható módosulását; - meghatározta a szabályozási terv végrehajtása esetén kialakuló áramlási viszonyokat, a várható meder- és partmozgásokat; - megvizsgálta a tervezett szabályozás végrehajtása után várható jégzajlási viszonyokat. A Tisza 236,400-244,400 fkm szelvények közötti szakaszát 35 szelvény segítségével és a Hármas-Körös torkolati 500 m-ét 5 szelvény felhasználásával tervezett modellt a VITUKI nicki folyószabályozási kísérleti telepének 50x6 m méretű csatornájába építették be (VITUKI 1986). A modelláda mérete, illetve a szakasz kanyargóssága 1:250 méretarányú torzítatlan modell építését tette lehetővé. A 8 km hosszú Tisza és 0,5 km hosszú Hármas-Körös modellt az 1984. évi felvételek alapján