Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Nagy L.: Differenciált védelmi szintek az árvízvédelemben

DifferenciálI védelmi szintek az án'íz\'édelemben 449 például 500 vagy akár 1000 éves visszatérési időnek megfelelő védelmet akkor, amikor a szolnoki öblözetre becsült kár 86 milliárd Ft? A számszerűsíthető becsült károk meghatározása a különböző szerkezetű védett értékek esetén a védett értékből kárfüggvények segítségével történik. A kárfüggvények a kárhányadot mutatják meg különböző árvízi hatások esetén, mint elöntés mélysége, elöntés tartóssága, vízsebesség vagy ezek kombinációja (Nagy 2000c). Bár kétségtelenül igaz, hogy az árvízvédelmi öblözetek sorolását és a védelem szintjét a várható károk alapján célszerűbb meghatározni, mégis a károk becslése lényegesen több pontatlanságot hordozhat, mintha ugyanezt a védett gazdasági énekek alapján végezzük egy bizonyos kárhányad figyelembe vételével. Hiba forrása például: nem rendelkezünk adatokkal a hazai település szerkezet kárfüggvényeire, a mezőgazdasági teriileteknél figyelembe keli venni az elöntés tenyészidőhöz viszonyított helyzetét (NB. meg tenyészidőn belül is vannak eltérések, nincs tapasztalat a környezet- és természetvédelmi károk becslésére, stb.). Minden vizsgálat csak a jelenlegi állapotra vonatkozik, így külön problémaként jelentkezik az értékek és károk várható nagyságának becslése akár 30-50 éves időtávlatba. 5. Tapasztalatok összegzése A vízzel, az árvízzel kapcsolatos feladatok jelentős része a szociális ellátáshoz és a létbiztonsághoz kötődik, ezért a gazdasági megközelítésnek is követnie kell a társadalmi gazdasági igényeket szigorú etikai és politikai kompromisszumok mellett. Paradigma váltásra van szükség, az új biztonságpolitikai megfogalmazásnál a vezérlő elv a meglévő rendszer olyan fejlesztése kell hogy legyen, amelynél a szerzett jogok nem csorbulnak, előre lépni a fejlődés, a fejlesztés irányába kell. Az árvízvédelmi gátak építésének minden korszakában a lakosság, a döntéshozók, a mérnökök a biztonság valamilyen megfogalmazását tartották szem előtt. Ez segített abban, hogy a tervezett műveket műszaki paraméterekkel tudják ellátni. Ennek ellenére a Kárpát-medencében az utóbbi százötven évben több mint 2200 gátszakadásról van információnk, az összes elöntött terület az ország mai területének több mint ötvenszerese. Az árvízvédelmi biztonság megfogalmazása az előző 150 évben többször változott Magyarországon a kor szellemének és a műszaki ismereteknek megfelelően, azonban az azonos biztonságra való törekvés volt mindig a meghatározó. A biztonság megfogalmazásánál nem szabad elfelejtkezni arról, hogy mindig rendkívüli gazdasági döntésekről, állami és egyéni tulajdonok védelméről van szó. A felelősséget növeli, hogy rendszerint az érintettek nincsenek tudatában veszélyeztetettségük mértékének. Másodlagos gazdasági szempontként jelentkezik az. hogy a nagyobb biztonság (magasabb védelmi szint) magasabb kiépítési költséget és rendszerint alacsonyabb védekezési költséget jelent. A kockázatszámításon - mint a legjobb elérhető számítási módszeren - alapuló vizsgálatnál nem csak a műszaki biztonságot veszik figyelembe, hanem a védett (gazdasági) értékben keletkező károkat is. Ezzel a társadalmi gazdasági igényeket a biztonság megfogalmazása jobban követni tudja (sőt helyenként a fejlődés motorja is lehet). Az árvízvédelmi öblözetek védőképességének fejlesztésénél, a gátrend-