Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Nagy L.: Differenciált védelmi szintek az árvízvédelemben

DifferenciálI védelmi szintek az án'íz\'édelemben 447 (ez utóbbi érték tartalmazza azt a 9 öblözetet is, ahová felmérés a védett gazdasági érték alacsony volta miatt nem készült). Figyelembe véve az öblözetekben lévő védett gazdasági értéket megállapítható, hogy a 8 legnagyobb védett értékkel rendelkező öblözetben (2 db. Duna- és 6 db. Tisza-völgyi) a teljes védett érték 43%-a található. A védett gazdasági érték alapján készült összehasonlító értékeket mutatja a III. táblázat. A differenciált védelmi szintek kialakításánál jó az a gyakorlat, hogy a magasabb biztonságot a magasabb visszatérési idővel adják meg, vagyis: magasabb biztonság = kisebb visszatérési valószínűség. A gazdasági felmérés adatai azt mutatják, hogy a determinisztikusán felvett magasabb (1000 éves visszatérési idők) védelmi szintek összhangban vannak a számolt gazdasági értékkel. Azonban a három öblözeten kívül másik 6 öblözetben is 100 milliárd forint feletti a védett gazdasági érték. Szolnok városa és a szolnoki öblözet (2.50 számú) az öblözetre megállapított védett gazdasági érték 180 md Ft alapján magasabb védelmi szintet, 500 vagy akár 1000 éves visszatérési időnek megfelelő védelmet is megérdemel (ha továbbra is determinisztikus módon határozzuk meg a védelmi szintet). 4.3. Elöntésből keletkező becsült kár Árvíz esetén a védekező szervezet a kár elkerüléséért, a károk csökkentéséért dolgozik. Az öblözeteknél az egyszeri elöntés során keletkező kár (4. ábra), mint egy másik lehetőség alapján is meghatározhatók differenciált védelmi szintek. Valójában nem a védett értékkel, hanem a kárral (vagy az elkerült kárral) tudjuk az árvízvédekezés hatékonyságát jellemezni. Az árvízvédelmi öblözetenként az eltérő mértékű védett gazdasági érték feltételezi azt, hogy az elöntésből keletkező kár is eltérő lesz. Azt azonban világosan kell látni, hogy a védett érték eltérő szerkezete, az eltérő elöntési folyamat miatt az elöntésből keletkező kár akár egy öblözetben is különböző összeggel jelentkezik. IV táblázat Az árvízvédelmi öblözetekben keletkező kár megoszlása Öblözet Várható kár db. % millárd Ft % 6 4 300 43,3 15 10 340 34,5 50 33 138 19,9 50 33 14 2,0 30 20 <1 0,2 151 100 693 100,0