Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Nagy L.: Differenciált védelmi szintek az árvízvédelemben

DifferenciálI védelmi szintek az án'íz\'édelemben 435 2.1. Lokális töltések építése Az árvédelem kiépítésének kezdeti időszakában (1846-ig) az érdekeltségi viszonyok egy-egy hosszabb-rövidebb szakaszon a víz útjának eltorlaszolását jelentették. Az mondható, hogy viszonylag kis akadályt is megépítve már, a széles ártéren másfelé folyt a víz. Jellemző példa a Mirhó-fok elzárása, ahol rövid töltés építésével viszonylag nagy területet mentesítettek. A biztonságot (bármilyen kis) töltcs léte jelentette. Az ármentesítések eddig vázolt, első szakaszában a Duna völgyében összesen 464 km. a Tisza völgyében 328 km (Lászlóffv 1982) hosszban épültek töltések (az újabb vizsgálatok alapján azt lehet mondani, hogy az 1840-es évek közepére a lokális töltések hossza megközelítette a 2(H)0 km-t a Kárpát-medencében), 20 millió rn'-re becsülhető földmozgatással. Ezzel mintegy 3400 knv terület kezdetleges védelmét biztosították (Nagy 2000a). Sajnos a Mirlió-gát fennállása alatt többször is átszakadt, így feladatát csak részlegesen tudta ellátni. Az 1846. augusztus 27-én a dob-szederkényi átmetszés és a - később Széchenyiről elnevezett - tiszadobi töltés építésének első kapavágásával megkezdődött az átfogó Tisza-szabályozási munka. (Ennek a töltésnek a fejlődését mutatja az I. ábra.) A nevezetes esemény és az azt követő munkálatok, az árvízvédekezés szervezettebb formáinak kialakítása irányába hatottak. Ezekben az időkben a töltések magassági méretét igyekeztek tehát egységesen kialakítani. A töltés méreteit az addig észlelt legnagyobb víz (//„,„) figyelembevételével határozták meg. 2.2. Azonos magasságú töltések f 5,00 m f 1. ábra. A többször erősített Széchenyi-töltés mintakeresztszelvény Figure 1. Cross-section of a "Széchenyi" levee, which was strengthened several time• Bild 1. Musterquerschnitt des mehrmals bekräftigten Széchenyi-Deichcs рис. I. Типовое поперечное сечение многократно укрепленной дамбы Сечени