Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Nagy L.: Differenciált védelmi szintek az árvízvédelemben

Vízügyi Közlemények, LXXXV. évfolyam 2003. évi 3. füzei DIFFERENCIÁLT VÉDELMI SZINTEK AZ ÁRVÍZVÉDELEMBEN NAGY LÁSZLÓ A biztonság megfogalmazása a mindennapi ember számára nehéz, elvont fogalomként jelentkezik. Az utóbbi években világszerte kiterjedt kutatásokat végeznek a biztonság definiálására és számszerűsítésére azért, hogy a biztonság kezelhetővé, tervezhetővé és ellenőrizhetővé váljon. Erre részben a lakosság biztonság iránti növekvő igénye miatt van szükség. Manapság általánosságban elmondható, hogy a természeti katasztrófák elleni védelem alapvetően állami feladat (bár az állami szerepvállalás csökkenése, csökkentése a cél több fejlett országban, például az Egyesült Államokban és Japánban) ugyanúgy, mint a katasztrófák bekövetkeztekor a gyors hatékony ellenintézkedések megtétele, a helyreállítások azonnali megindítása. Áz emberek nincsenek tudatában a valóságos veszélyeknek, sokszor a hétköznapi élet nagyobb veszélyei felett hajlandók elsiklani, de képesek elszörnyülködni nagyon ritkán jelentkező relatíve kisseb intenzitású veszélyek felett. 1. Az. árvízvédelmi biztonság Magyarország legnagyobb természeti veszélyforrása az árvíz. Ellenintézkedéssel az árvíz negatív hatásai összehasonlítva más természeti katasztrófával, talán a legnagyobb mértékben csökkenthetők. Az ellenintézkedések megtétele, a védelmi tervek kialakítása azonban a biztonság megfogalmazásától, a biztonságpolitikától függ. Az átvízvcdelem Magyarország biztonságpolitikájának része, ami szerint az árvízvédelem és az árvízvédekezés feladatainak ellátásához szükséges szervezeti és eszköz rendszert is a biztonságpolitika rangján kell kezelni, vagyis a feladatok ellátáshoz megfelelő eszközrendszerrel és hatáskörrel rendelkező szervezeti és működési rendet kell kialakítani (Szlávik 2003, Váradi 1999). Az árvízvédelmi biztonság fogalma térben és időben változó, ugyanakkor jelentős mértékben függ az egyén és a közösség fejlettségétől, tűrőképességétől. Ahhoz, hogy a biztonság kezelhető (számszerűsíthető, tervezhető, mérlegelhető) legyen, az első és legfontosabb szempont az árvízvédelmi biztonságpolitika megfelelő szintű megfogalmazása. A biztonságpolitika deklarálása, jóváhagyása, elfogadása kormányzati, parlamenti feladat, mely politika megvalósulása intézményi, szabályozási és költségvetési eszközökkel történik. Л biztonságpolitika műszaki oldala egyrészt a különböző szabványokon, műszaki irányelveken keresztül valósul meg, másrészt olyan előírásokon, amelyek módszertani illetve eljárási szabályokat rögzítenek (pl. tilos a fagyott talaj beépítése az árvízvédelmi gátakba, terület használati korlátozás előírása). A kézirat érkezeti: 211(14, II. 26. Nag},' László okleveles mérnök, gcotcchnika szakmérnök, BMH Geotcchnikai Tanszék.