Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Balogh E.: A Felső-Tisza árvízi kockázatainak gazdasági hatásai

424 Baloglx Edina szelvények). Tartalmazza az öblözeti kritikus szelvények töltéskorona magasságait, valamint a vásárosnaményi referencia szelvény és az öblözeti szelvényekben fellépő árhullámcsúcsok közötti regressziós kapcsolatok (a, b, R) paramétereit. A regresszió „minőségét" a korrelációs tényező jól jellemzi. Ennek értéke mindenhol nagyobb volt, mint 0,77, de pl. a 202 jelű öblözet kritikus szelvénye és a vásárosnaményi mérce szelvény között a kiváló 0,91 érték adódott. 2.3. Az elöntés esetén előálló öblözeti károk számítása Egy elöntési esemény következtében egy adott ingatlan, ill. földhasználat által elszenvedett veszteség mértéke függ az elöntés jellemzőitől: az elöntési mélységtől, az elöntés tartósságától, a víz sebességétől, a lerakott hordalék mennyiségétől. Települések esetében az árvíz által okozott kár döntő eleme az elöntési mélység, a mezőgazdasági károk esetében azonban az elsődleges meghatározó az elöntés bekövetkeztének hónapja és az elöntés tartóssága (az elöntési mélységnek ez esetben nincs jelentős hatása a károk mértékére). A települési ill. mezőgazdasági kármutatók kidolgozásának módszere ezért szükségszerűen különböző. Mivel a települési árvízkár mértéke döntően az elöntési mélységtől függ, a települési veszteségek meghatározásának alapját az tin. elöntési mélység-kár görbék képezik. Ezen mélység-kár összefüggések, a városi területekre, különböző épületosztályokra és épületbeli vagyontárgyakra vonatkozó adatok valamint a területhasználati információk ismeretében meghatározhatóak a különböző elöntési mélységekhez tartozó települési károk (Halcrow 1999). Jelen vizsgálat - az elöntési mélységek ismeretének hiányában - átlagos öblözeti károkkal (egy adott öblözetre az egyes mélység-osztályközök feltételezésével meghatározott öblözeti kárértékek átlagával) számol. A mezőgazdasági kár mértéke egy adott terményfajta tekintetében az elöntés tartósságától és előfordulásának hónapjától függ. E tényezők ún. veszteségfüggvényekkel vehetők figyelembe, melyek megadják egy adott növényi kultúra hozam veszteségének %-os értékét az árvíz éven belüli időpontja függvényében, adott elöntési időtartamra (5, 10, ill. 15 napos vízborítás esetére). Az egyes árvízi öblözetek mezőgazdasági veszteségei ezen hektáronkénti kárértékek, valamint az öblözeti mezőgazdasági terület alapján számíthatók (Halcrow 1999). Jelen vizsgálat - a vízborítási időtartamok ismerete hiányában - átlagos öblözeti károkkal (5, 10 ill. 15 napos vízborítás feltételezésével meghatározott öblözeti kárértékek atlagaival) számol. Az elöntés feltételezett időpontja a veszteségek szempontjából mértékadó május hónap. Ha tehát egy adott öblözetben töltésmeghágással járó árvízi katasztrófa történik, akkor az árvízi öblözetben a kár átlagos mértékének megfelelő aktuális kárérték jelentkezésével számolunk - figyelmen kívül hagyva az átszakadt töltésszakasz hosszúságától, a gátszakadás lokalizálásának idejétől befolyásolt elöntési magasságok, vagy a gátszakadás időpontjának károkat befolyásoló hatását. A kiszámított települési és mezőgazdasági kárértékek összegeként előálló teljes öblözeti károk a 3. ábrán láthatóak.